– Hol tart a tárgyalás a 2019-es főpolgármester-jelöltségéről?
– Azt hiszem, ma már nem szorul bizonyításra, hogy 2010 és 2018 között a kormány és a jelenlegi városvezetés együttműködve lényegesen több eredményt mutat fel Budapesten, mint amire az azt megelőző évtizedekben mások képesek voltak. Ami a folytatást illeti, miniszterelnök úr a közelmúltban egyértelmű beszélgetést kezdeményezett a kérdésről.
Úgy tudom, a főpolgármestert 2019-ben is közvetlenül fogják választani, és az új kormány összetétele is kedvező változásokat mutat a főváros szempontjából. Még pontosan nem tudom, hogy az újabb ötéves főpolgármesteri ciklus vállalásához az általam szükségesnek tartott egyéb feltételekről a kormányfő mikor és hogyan foglal állást, így ennek részleteiről nem kívánok beszélni.
– Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség élére jelölt miniszter tíz évre szóló Budapest-stratégiáról beszélt bizottsági meghallgatásán. Lehet ennek a főbb pontjairól tudni valamit?
– Gulyás Gergellyel régóta jó a munkakapcsolata a főváros vezetésének. Az elmúlt napokban járt a Főpolgármesteri Hivatalban, és beszéltünk erről a stratégiáról. Az együttműködés a Miniszterelnökség és a főváros vezetése között jelentősen tovább javul. Készült egy statútum, amelyet majd a kormányrendeletben fognak megfogalmazni, és amelynek a pontos tartalmát nem tisztem most közreadni.
Annyi elmondható, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a főpolgármester együttműködnek a jövőben a Budapestet érintő kiemelt fejlesztésekben, és a miniszter összehangolja majd a főváros és a kormány közös munkáját ezekben a kérdésekben. Kijelenthetem, hogy ez egy lényegesen jobb helyzet a gyakorlatban, mint ami eddig volt. Az együttműködés – ahogy azt Gulyás Gergely is megerősítette – az önkormányzati kompetenciákat nem érinti.
– A Fürjes Balázs által vezetett, a Budapest és az agglomeráció állami fejlesztéseiért felelős államtitkárság is a fenti célt szolgálja?
– Fürjes Balázzsal már évek óta bizonyítottuk és bizonyítjuk, hogy jól együtt tudunk dolgozni. Ennek az egyik, de nem egyetlen példája a tavalyi vizes vb megszervezése. Fürjes Balázs már eddig is a kiemelt állami beruházások lebonyolításáért volt felelős. Ugyanezt a munkát fogja végezni Gulyás Gergely miniszter vezetése alatt államtitkárként. Ez a hármas: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fürjes Balázs államtitkár és a főpolgármester mindenféle feszültség és akadály nélkül képes és akar együttműködni, ami feltétlenül Budapest javát szolgálja.
– Ezzel szemben az ellenzék úton-útfélen azt hangoztatja, hogy a kormány meg akarja fojtani a fővárost. Mi erről a véleménye?
– Ahogy az éremnek, úgy ezeknek a kijelentéseknek is két oldaluk van. Az nem vitás, hogy budapesti ügyekben voltak vitáink eddig a kormány egyes tagjaival, de a tények bizonyítanak. Nem kell mást tenni, csak egy tárgyilagos leltárt készíteni vagy a főváros külföldi megítélését figyelembe venni, és azonnal látszik a különbség a korábbi húsz év és az elmúlt nyolc év kormányzati és fővárosi együttműködésének eredménye között.
Az ellenzék egy meghatározó része a legenyhébben szólva is furcsán viselkedik. Leszerepelt ellenzéki pártok képviselői ülnek be a stúdiókba, ahol pocskondiáznak kijelölt minisztereket azelőtt, hogy azok egyáltalán hivatalba léptek volna. Olykor jelentéktelen aktorok csúfolódnak nemzetközi hírű szaktekintélyekkel. Közismert bohóc nevez bolondnak tudós embereket. Kitalálnak történeteket Budapest állítólagos megfojtásáról is vagy arról, hogy szerintük megszűnik a közvetlen főpolgármester-választás. Ezek is inkább indulatból fakadó megnyilvánulások.
Azt sem egészen tudom értelmezni, amibe utolsó szalmaszálként belekapaszkodtak a fehér holló ritkaságú hódmezővásárhelyi események kapcsán, hogy generálisan valamiféle teljes ellenzéki összefogás lenne. Ez a gyakorlatban valószínűleg megvalósíthatatlan. Ellentmond a pártok érdekeinek, ellentmond annak, hogy összeegyeztethetetlen politikai ideológiák és programok vannak. Mindössze politikai lózung, aminek egyetlen értelme, hogy váltsuk le a Fideszt. Ez nem program. Nehéz elképzelni, hogy egy vérbeli jobbikos majd rászavaz egy DK-s polgármester-jelöltre, ha felszólítják arra.
– A józsefvárosi időközi polgármester-választáson mégis egy jelölt mögé álltak be.
– Azt próbálják eladni, hogy az ellenzék jelöltje intakt, független személy. Ez nem így van. Győri Pétert csaknem harminc éve ismerem, főpolgármesterségem alatt is dolgozott az egyik fővárosi intézménynél mint szakmai vezető. Az ő tapasztalata és felkészültsége rendkívül specifikus és szűk körű. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az SZDSZ egyik ikonikus tagja volt hosszú éveken át. Nem azt mondom, hogy a hajléktalanpolitikához nem ért – mindig ezzel foglalkozott –, de személyes tapasztalataim szerint Győri Péter mindenféle rendnek esküdt ellensége. A legjobb szándékkal sem fogható rá, hogy független és széles körű felkészültséggel bíró politikus lenne.
– Említette korábban, hogy a Miniszterelnökség leköszönő vezetőjével az elmúlt négy évben számos politikai vitája volt. Beszélt a közelmúltban Lázár Jánossal?
– Bejelentkezett, talán egyszer el is jön. Nem akarok Lázár Jánosról semmi rosszat mondani, ő most kikerült a döntéshozó gépezetből, nehezebben is tudna védekezni a vele kapcsolatos kijelentések ellen. Annyit azonban hozzáteszek, hogy a mi ellentétünk alapvetően nem eleve elrendelt volt, egyszerűen más volt a dolgunk. Ez a történet most lezárult, nem kívánom utólag kommentálni. Az azonban biztos, hogy a jelenlegi kijelölt kancelláriaminiszterrel sokkal természetesebbnek, együttműködőbbnek látszik a kapcsolat.
– A főpolgármester közvetlen választásához ragaszkodik, de mi a véleménye a budapesti közigazgatásról? Maradjon így vagy szükség lenne változtatásokra?
– Aki nem képmutató ebben a kérdésben, az tudja, hogy a budapesti kétszintű közigazgatási rendszer 1994 óta vitatott. Ettől függetlenül nem tudok arról, hogy konkrét elképzelése lenne a kormánynak vagy a miniszterelnöknek a közigazgatás megváltoztatására, a főpolgármester és a kerületi polgármesterek közvetlen választásának eltörlésére. Orbán Viktor korrektségéhez nem fér kétség, egy ilyen változtatást nem hallgatna el előlem. A közigazgatás átalakításával kapcsolatos találgatások csak bizonytalanság keltésére jók. Láthatóan az ellenzék számottevő része nem képes egy egyértelmű választási eredménybe belenyugodni, mindenáron feszültséget akar.
– Ennek ellenére az ellenzék elégedett az országgyűlési választás budapesti eredményével. Hogy értékeli a kormánypártok fővárosi szereplését?
– Azt mondani, hogy a parlamenti választáson Budapest volt a Fidesz legerősebb bástyája, gyerekes lenne. Más kérdés, hogy az ellenzék sajátosan értelmezi az itteni eredményeket. Egyrészt az országgyűlési választási körzetek nem egyeznek meg a kerülethatárokkal, másrészt a polgármester-választások esetében lényegesen fontosabb szempont a személy kérdése.
Készült egy felmérés, amely kerületenként elemzi az április 8-i eredményeket, ebből kiderül, hogy jelentősen eltér a pártok helyzete az országgyűlési választás által pozicionáltaktól. Nem állítom, hogy a Fidesz mindenhol jól áll, de a „kétharmadunk van Budapesten” ellenzéki kijelentés átmentése az önkormányzati választásokra enyhén szólva eufemisztikus. Amennyiben az ellenzék egyes vezetői beleélik magukat abba, hogy ugyanolyan jó pozícióban vannak az önkormányzati választásokat tekintve, mint a parlamenti választáson, akkor valamennyi hibát bizonyosan elkövetnek.
– A Fővárosi Közgyűlés több kormánypárti és ellenzéki tagja is az Országgyűlésben folytatja munkáját. Hogy értékeli a távozók önkormányzati munkáját?
– Józsefváros fideszes polgármestere, Kocsis Máté az egyik legközvetlenebb munkatársam volt. Lényegében 2006 óta együttműködünk, kapcsolatunk mindig pozitív volt. Magam is támogattam mint fiatal politikust. Veszteség, hogy kikerült a Fővárosi Közgyűlésből, de annak örülök, hogy elindult egy olyan pályán a parlamenti politikában, ami szép reményekkel kecsegtet
. Hajdu László ugyan DK-s, de az ő története eltér a szokványostól. Régi kerületi polgármester-kollégám, az MSZP saját magának köszönheti, hogy elveszítette őt. Attól függetlenül, hogy a nézeteim nem harmonizálnak a DK-éval, Hajdu Lászlót jó polgármesternek és személyiségnek tartom. Az LMP-s Csárdi Antal sok szempontból korábban intakt szereplője volt a fővárosi politikának. Ellenzékiként megfogalmazott bírálatokat, de ezek egész másként hangzottak, és volt a kritikára erkölcsi alapja, szemben egy másik DK-s képviselővel vagy egy sokszor leszerepelt MSZP-s hangoskodóval.
– Az önkormányzati választásig hátralévő kevesebb mint másfél évben melyek a fővárosra háruló legfontosabb feladatok?
– Fontos a M3-as metróvonal felújításának befejezése, a BKV járműállományának további cseréje. Ugyancsak befejezés előtt áll a jelenleg majdnem százszázalékos csatornázottságot eredményező fővárosi program, ezzel párhuzamosan fontos cél a Fővárosi Csatornázási Művek városi tulajdonba való visszahelyezése. A következő ciklusra is áthúzódik Budapest komplex árvízvédelmének a megvalósítása. Ez nemcsak a Csillaghegyi-öblözet példátlanul átpolitizált beruházását jelenti, hanem sok más, az elmúlt száz évben elmaradt fejlesztést is. Gondolok itt Újpestre, Angyalföldre, a Batthyány tér–Bem tér környékére, Nagytétényre és a Margitszigetre. Ezeken a helyeken az éghajlatváltozással járó egyre magasabb áradások gondot jelenthetnek. A Csillaghegyi-öblözetben a védmű négy eleméből három biztosan meg fog épülni.
A fejlesztések sorában kiemelt helyet foglal el a Lánchíd és környékének rekonstrukciója, amelyet a közeljövőben megkezdünk. Történelmi, műemlék hidunkat utoljára több mint száz éve, 1913-ban újították fel mindenre kiterjedően. A teljesség igénye nélkül még megemlíthető kiemelt program a Blaha Lujza tér, a Széna tér felújítása, a Fővárosi Állat- és Növénykert felújítása és bővítése, a gyógyfürdőink fejlesztése, a P+R parkolók számának növelése. Számos olyan program fut, amelyre korábban nem volt példa.
– Hétről hétre különböző nemzetközi értékelések jönnek ki, amelyek a magyar fővárost előkelő helyen mérik. Budapest jól csengő márkanév lett nyolc év alatt?
– Remélem, hogy igen. Aligha vitatható, hogy Budapest hazai és nemzetközi megítélése jóval előrébb tart, mint nyolc évvel ezelőtt. Senki nem állítja, hogy ez egyedül a kormány és a főváros érdeme, ahogy az sem jelenthető ki, hogy ezek a pozitív változások e két fontos szereplőtől függetlenek lennének.
Az ellenzék igyekszik ezt nem elismerni, kommunikációjukat egyre közönségesebbnek, egyoldalúbbnak gondolom. Pozitív mondandójuk egyszerűen nincs. A sikerek és az értékek kétségbevonása viszont részükről mindennapossá vált. Egyes ellenzéki szereplők például a kereszténységgel, a keresztény egyházakkal kapcsolatban olyan útszéli hangnemben nyilvánulnak meg, amire csak az 50-es években, a Rákosi-rendszerben volt példa. Ilyet még Kádár János sem tűrt meg.
