Az Országgyűlés keddi határozathozatalai között döntött a turisztikai adatszolgáltatás digitalizációjáról, számos helyen változtatott a közbeszerzési törvényen, II. Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánította 2019-et, és további négy évig lehetővé tette a túlórapénzek kifizetését a hon- és rendvédelemben.
Nemzetközi szerződések kihirdetése
Az Országgyűlés négy nemzetközi szerződés magyarországi kihirdetéséhez járult hozzá.
A képviselők elsőként a Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti államhatárról szóló új szerződést hagyták jóvá, amely a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között 1956-ban létrejött, mára elavult kontraktust váltja. Az új rendelkezések az államhatár megjelölésére, láthatóságának biztosítására és a határjelek karbantartására vonatkozó naprakész rendelkezések mellett az Ipoly határfolyó mederváltozása miatt szükségessé vált területcserékről is rendelkezik, továbbá lehetővé teszi, hogy a jövőben az államhatár térségében külön nemzetközi megállapodás nélkül is meg lehessen valósítani közlekedési, határrendészeti, illetve vízgazdálkodási beruházásokat.
A parlament ratifikálta a Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyes jogsegélyről szóló megállapodást; a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodást; valamint a TIR-igazolvánnyal szállított áruk nemzetközi fuvarozásáról szóló vámegyezmény legutóbbi módosítását.
Turisztikai adatszolgáltatás digitalizációjáról döntöttek
Az Országgyűlés törvénymódosítást fogadott el arról, hogy a turisztikai szálláshely-szolgáltatóknak a jövőben digitális úton kell közölniük a vendégéjszakákról szóló kötelező statisztikai mutatóikat.
A képviselők 119 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslatot.
A jelenlegi analóg, papíralapú folyamatokat a jövőben digitális alkalmazásokon keresztül rendezhetik, a szálláshely-szolgáltatóknak pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kell eljuttatniuk statisztikai adataikat.
A jelenleginél több civil szervezet kaphat egyedi miniszteri támogatást
A parlament úgy módosította a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, hogy a jelenleginél több egyesület és alapítvány kaphasson egyedi miniszteri támogatást.
A képviselők 120 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló kezdeményezését.
A változtatások értelmében a civil szervezeteknek járó állami támogatás mértéke az általuk gyűjtött adományok értékének 5 százalékáról 10 százalékra emelkedik.
Számos helyen változtattak a közbeszerzési törvényen
Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére hatvannyolc paragrafusban módosította a közbeszerzési törvényt.
A képviselők 120 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését.
A változtatások legnagyobb része a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerre (EKR) terjed ki. Az egyik ilyen módosítás eredményeként a jogorvoslati eljárás során is elektronikus hozzáférést kap a Közbeszerzési Döntőbizottság, az ajánlatkérőknek pedig lehetőségük lesz az összegezés megküldését követően észlelt jogsértés esetén, hogy bizonyos bírálati cselekményeket végrehajthassanak az összegezés módosítása előtt.
Emellett az ajánlatkérőknek megszűnik az éves statisztikakészítési kötelezettsége, mivel a jogalkalmazónak az EKR révén anélkül is rendelkezésre állnak a legszükségesebb adatok.
II. Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánították 2019-et
A parlament II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította a 2019-es évet az erdélyi fejedelem megválasztásának 315. évfordulója alkalmából.
A képviselők egyhangúlag, 178 igen szavazattal fogadták el a kormánypárti képviselők erről szóló határozati javaslatát.
A Ház döntésével a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt kíván adózni, egyúttal kimondta, hogy támogatja és szorgalmazza azokat a rendezvényeket, megemlékezéseket, valamint oktatási anyagokat, amelyek méltó emléket állítanak II. Rákóczi Ferenc szabadságküzdelmének mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében.
További négy évig lehetővé tették a túlórapénzek kifizetését a hon- és rendvédelemben
Az Országgyűlés 2022 végéig meghosszabbította a honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak azon jogát, hogy szabadidő mellett túlórapénzben is kérhessék a túlszolgálat idejének megváltását.
A képviselők 176 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának erről szóló javaslatát.
Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke az indítvány általános vitájában kifejtette, Magyarország korábban elfogadta az Európai Unió azon foglalkoztatáspolitikai irányelvét, amely főszabály szerint előírja, hogy a kötelező munkaidőkeret felett végzett túlmunkát szabadidőben kell kiadni a dolgozóknak. A honvédség és a rendőrség munkájának jellegéből adódóan azonban elkerülhetetlen a túlszolgálat, és nincs mindig mód arra, hogy azt szabadidőben lehessen megváltani – fejtette ki a kormánypárti politikus, hozzátéve: hosszú távon arra kell törekedni, hogy a hon- és rendvédelemben dolgozók olyan bért, feltételeket és egyéb juttatásokat kapjanak, amelyek mellett szükségtelenné válik a túlórapénzek kifizetése.
A parlament mostani döntése a honvédek és rendőrök mellett érinti a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a parlamenti őrségben dolgozókat is.