Amikor az Európát sújtó destabilizációs folyamatokról esik szó, akkor a legtöbb embernek az illegális migráció, a terrorizmus, a szervezett bűnözés jut az eszébe. Joggal, ám ennek az évek óta tartó folyamatnak van egy másik, még sötétebb befolyásolási területe is, amit a stílszerűség kedvéért nevezzünk európai tavasznak.
Ez a folyamat nem néhány hónap alatt zajlott le, mint a Közel-Keleten, hanem évek óta tart, de módszerei, időzítése, végrehajtása több jól azonosítható egyezést mutat. Országonként vannak speciális részletek is, de kimondható, hogy a destabilizáció második frontvonala Közép- és Kelet-Európában húzódik.
Gondoljunk először Ukrajnára, majd Csehországra, Horvátországra, Macedóniára, Romániára és napjainkban Szlovákiára. A nem kívánt kormányok destabilizálása, megbuktatása, majd az együttműködésre, behódolásra hajlandó politikai elit hatalomba juttatása viszonylag egyszerű forgatókönyv szerint zajlik. A kulcsszó a korrupció. Ez a kétségtelenül nem elhanyagolható probléma érinti az egész világot. Ne higgyük azt, hogy csak a mi régiónk fertőzött terület.
Az elmúlt években Románia belpolitikai életének befolyásolása érdekében külső támogatással létrejött egy új, minden hatalmi tényező felett álló szervezet. A Román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2005 óta olyan széles hatás- és jogkörökkel rendelkezik, hogy szinte bármikor, bárki ellen bevethető, legyen az politikai ellenfél, üzleti rivális vagy nemzeti kisebbségi vezető.
A szervezet az elmúlt évek során számos ügyben lépett fel sikeresen a korrupció ellen, amivel a lakosság szimpátiáját is kivívta. Azonban ha a paraván mögé nézünk, akkor sokkal bonyolultabb a helyzet. A szervezet vezetője Laura Codruta Kövesi, aki volt férje után megtartotta magyar nevét is.
A kolozsvári egyetemen szerzett jogi diplomát, majd kinevezésekor a legfiatalabb főügyész és az első nő volt ebben a székben. Nem vitatva tehetségét jegyezzük meg, hogy kinevezésekor meglehetősen erős lehetett a befolyásolhatósága abban a világban. Egyes vélemények szerint Basescu elnök amerikai nyomásra nevezte ki.
A DNA megerősödésében fontos szerepet játszott a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) stratégiai partnersége is. Egy 2014-es statisztika szerint az SRI 44 ezer telefonlehallgatást végzett, amiből csupán háromezer történt saját feladatkörben, míg 41 ezer a DNA kérésére. Ez egy döbbenetes szám, hiszen a hírszerzés az éves lehallgatás alig 8 százalékát végezte saját feladatai végrehajtásához.
A két szervezet közötti szimbiózis szakmai szemmel nézve jelentősen erősítette a hírszerzés belpolitikai pozícióit is. Hiszen ne feledjük el, hogy a több mint 40 ezer lehallgatás elvégzésével első kézből jutnak olyan információkhoz, amelyeken keresztül képesek lehetnek a Korrupcióellenes Ügyészség munkáját orientálni.
Emellett nemzetközi szinten is erős támogatást kapott a DNA. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke fontosnak tartotta bukaresti útján külön kiemelni a DNA és vezetőjének munkáját. Az Egyesült Államok ennél is tovább ment. Victoria Nuland, az USA külügyminisztériumának európai ügyekért felelős helyettes államtitkára 2015-ben bukaresti látogatása során előbb tárgyalt Codruta Kövesivel négyszemközt, majd ezután ment az elnöki palotába.
Tudjuk, hogy a külpolitikában a szavakon túl a gesztusoknak, időrendnek mindig üzenete van. Az üzenetet a román politikai elit megértette, de el nem fogadta. A 2016-ban kitört botrány szerint az SRI ezredese, Daniel Dragomir megbízta az izraeli Black Cube magán-titkosszolgálatot, hogy gyűjtsenek információkat Codruta Kövesiről, eltitkolt külföldi bankszámláiról, a főügyészség számítógépein tárolt adatokról.
A két volt Moszad-tiszt a beszélgetésről hangfelvételt készített, ami szerint a megbízás a román elnöki hivatal – a frissen kinevezett Klaus Johannis – tudtával történt. A botrány kipattanását követően lemondott Mihai Magureanu, az SRI igazgatója. Ezt követően megszólalt az USA bukaresti nagykövete, Hans Klemm is: „Teljes mértékben megbízom a román főügyészség vezetőjében.” Ezzel nem hagyott kétséget afelől, hogy az új román elnöknek hivatalában kell tartania a DNA vezetőjét.
A román belpolitikai válság legújabb fejleménye, hogy volt alkalmazottai vádolták meg hivatali visszaéléssel az elnök asszonyt. A kiszivárogtatott hangfelvételek szerint olyan politikusok ügyeinek felgyorsítását kérte, akik veszélyt jelenthettek volna rá és az ügyészségre.
Liviu Dragnea, a szociáldemokraták elnöke – aki a DNA által indított korrupciós büntetőügye miatt nem lehet miniszterelnök – szerint a DNA működése párhuzamos állam létezésére utal. Viorica Dancila miniszterelnök az ügy kivizsgálására szólította fel az igazságügy-minisztert, ám a román elnök nem hajlandó felmenteni a DNA vezetőjét.
Gyakorlatilag patthelyzet alakult ki, amely az állam törvényes, demokratikus működését is gátolja. Mindez jól tükrözi, hogy az állami struktúrába való külső beavatkozás, a hatalmi ágak szétzilálása könnyen olyan helyzetet teremthet, amely megnyitja az utat a külső befolyásolási, behatolási műveletek előtt. Ez pedig már az állam szuverenitásának alapjait fenyegeti.
Erről azért is érdemes beszélni, mert a magyar politikai közbeszédben is többször felbukkant már egyes ellenzéki politikusok részéről a javaslat egy mindentől független korrupcióellenes szervezet létrehozására. Egy ilyen lépés után – megfelelő kontroll nélkül – olyan önálló, önmozgó gólem születhet, amely saját érdekei, céljai mentén kezd el működni, vagy ami még rosszabb, külső érdekek kiszolgálójává válik.
Bármikor, bárki ellen felhasználható töltött fegyver, amelyről nem tudjuk, hogy ki tartja a kezében. Ezért azt gondolom, hogy a korrupció és minden más bűncselekmény ellen a hatalmi ágak hagyományos megosztásán, az állami szervek tevékenységének törvényi szabályozásán, ellenőrzésén keresztül kell küzdeni.
Végül: a romániai történet legfrissebb fejleménye, hogy Laura Codruta Kövesit már úgy emlegetik a médiában, mint Klaus Johannis elnök lehetséges kihívóját. No comment.
Földi László – A hírszerző szemével és Horváth József – Az elhárító szemével összes cikkét ITT találja.