Hazai rendezésű jégkorongtorna-döntőt játszik a magyar válogatott, s foghíjas a lelátó. Ahogy egész héten; csupán az volt kérdés, hogy sok (Lengyelország ellen) vagy kevés (Kanada, Dánia és tegnap Korea ellen) az üres szék, s még csak nem is az arénában, hanem a kétezres Tüskecsarnokban. Szokatlan látvány. Jól tudjuk, hogy a kedden látott kanadai válogatott nem ugyanaz, mint amelyikkel májusban Szentpétervárott játszottunk, de 2004-ben, amikor a mostaninál gyengébb gárdával jöttek a juharlevelesek, a fehérvári csarnokban a traverzeken is lógtak az emberek. Szombati ellenfelünk, a dán válogatott sem piskóta, 2003 óta a világbajnoki A csoportban szerepel, idén negyeddöntőt játszott a vb-n. A másik ágról az Olaszországot és Ausztriát megelőzve a fináléba jutott Koreai Köztársaság pedig még csak nem is a 2017-es divízió I/A vb-re készül, hanem a 2018-as téli olimpiára.
Furcsa, mégis érthető a relatív érdektelenség. Egyrészt a magyar hokiközönség egyre igényesebb, igazából a tétmérkőzések hozzák lázba, másrészt borsosak voltak a jegyárak, a napi belépő öt-hatezer forintba került.
Aki kilátogatott, jól szórakozott. A lengyelek elleni csütörtöki meccs ugyan a kilencvenes éveket idézte, de szombaton és tegnap is kitettek magukért a magyarok. A Dánia elleni 3-1-es győzelem már-már történelmi léptékű, hiszen legutóbb 1998-ban vertük meg a skandinávokat. Akik a mieinkhez hasonló „vegyes” csapattal álltak ki: hét játékosuk ott volt idén a vb-n, s öt újoncot avattak. A sikerünk mindenekelőtt Bálizs Bence érdeme volt: a MAC kapusa címeres mezben régen védett ilyen jól. Tegnap mégsem ő kezdett Korea ellen, hanem Hetényi Zoltán. Rich Chernomaz, illetve távollétében a segédje, Majoross Gergely egész héten keverte a lapokat, legjobbunk, Hári János a hét végén kisebb sérülés miatt már be sem öltözött, de tegnap Vas János is kimaradt. Honosított hokisok dolgában a koreaiak még túl is tettek rajtunk, hét amerikai születésű játékossal érkeztek, akik közül hárman az NHL világába is belekóstolhattak. Koreát eddig egy kivétellel mindig legyőztük, az az egy vereség 2013-ból (3-0-s, 4-1-es vezetésről) idehaza a feljutásba került.
Tegnap húsz perc után 1-1 volt az állás, a középső harmadban nem esett találat, az utolsó annál mozgalmasabb volt. A 31. percben 2-1 oda, a hajrában Hetényi helyett is mezőnyjátékos ment be, üres kapus koreai gól, majd magyar szépítés, maradt még fél perc az egyenlítésre, ami már nem jött össze. 3-2-es vereség a vége, áprilisban, a vb-n lesz miért visszavágni Koreának.