A Munkácsy Mihály Múzeum hatvanöt éve viseli a festő nevét; Békéscsaba mindig is rendkívül büszke volt rá – szinte egyedülálló módon, temetése után két nappal már utcát is neveztek el róla. Azóta tér is viseli a nevét, emléktáblája van inaskodása helyszínén, a hajdani asztalosműhely falán, és a múzeum környékén most éppen egy egész Munkácsy kulturális negyedet készülnek kialakítani. És őt idézi meg ezúttal Gyarmati Gabriella igényesen dokumentált, szép kivitelezésű könyve is, amely a Munkácsy Capriccio – A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye címet viseli.
De nem lett volna rendhagyó a békéscsabai városháza dísztermében tartott bemutató, ha minden az előzetes elvárásoknak megfelelően zajlik. Meglepő módon az esemény kezdéseként kialudtak a fények a teremben, majd hirtelen kinyílt az ajtó, és megjelent a teremben Munkácsy Mihály és ifjú felesége, Cilike – a békéscsabai Színitanház két növendékének köszönhetően. A korabeli ruhákba öltözött házaspár egy párizsi báltermet vizionált maga elé, amelyben önfeledten körbejárva megbeszélték az őket foglalkoztató kérdéseket, majd a polgármesterhez is intéztek érdeklődő kérdéseket Békéscsabára vonatkozóan. A városvezető, Szarvas Péter illő tisztelettel és szeretettel fogadta a nagy művész közeledését, és megnyugtatta, hogy gyermekkorának színhelyén a mai napig sokat gondolnak rá.
Az elöljáró azt is hangsúlyozta, hogy a város sokat igyekszik tenni azért, hogy Munkácsyhoz kötődő emlékeket elmélyítsék, megerősítsék, és kiemelte, hogy milyen sok tekintetben gazdagítja a most megjelent könyv a róla kialakított képet. Azt is elmondta, hogy értékeli a múzeum munkáját, és figyelemreméltónak tartja, hogy sok egyéb érdeme mellett a könyvkiadás terén is maradandót alkot. Hozzátette, hogy örömmel oszthatja meg: a Modern városok program részeként a Munkácsy negyed létrehozására elsőként bólintott rá a miniszterelnök. A városrész a múzeum és a Munkácsy híd környékén alakul majd ki, a projekt rövidesen a kormány elé tárható formát ölt.
Fodor Éva, a debreceni Déri Múzeum művészettörténésze szerint a könyv címében szereplő capriccio itt a szertelenségre vonatkozik, amely egyúttal az egyetlen módszernek látszik, hogy érzékeltetni lehessen a művész változatos életútját és pályáját. Véleménye szerint ez a 450 képpel illusztrált album valóban irányokat képes adni a Munkácsyról tájékozódni vágyóknak.
A szerző munkáját többen is segítették: Ando György, Fodor Éva és Martyin Emília közreműködésén kívül mindenképp szót érdemel Nyisztor János is, aki a könyvtervért és a nyomdai tördelésért felelős. A kiadvánnyal a múzeum olyan értelemben is gazdagodik, hogy az állandó Munkácsy Mihály-kiállítás mellé végre méltó kiállításvezető könyvet is tudnak kínálni a látogatóknak.