Minden, amit csak látunk az kombinációja, alaknak, formának, színeknek, kontrasztnak és különböző irányba történő mozgásnak. A retinában ezek az információk kerülnek feldolgozásra majd továbbítódnak az agy, elsősorban a látókéreg felé. Bár már az 50-es évek óta ismert volt, hogy a primer látókéreg sejtjei specifikusan válaszolnak bizonyos környezeti paraméterekre, mint például a mozgás iránya vagy orientációja, nem volt ismert ennek az egyértelmű szelektivitásnak a mechanizmusa.
Roska Botond svájci laboratóriumának (Friedrich Miescher Institute, Basel) sikerült megfejtenie a rejtélyt és eredményeiket a Science tudományos lapban publikálták. Egy általuk kifejlesztett genetikai és vírus jelölési módszer nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megjelöljünk egy adott kiválasztott idegsejtet és a hozzá kapcsolódó (preszinaptikus) több mint 100 idegsejtet, hanem az aktivitásuk mérése is lehetséges.
Az új genetikai módszer Rózsa Balázsék (Associate Prof., csoportvezető, MTA – KOKI, PPKE – ITK) által kifejlesztett 3D-s mikroszkóppal kombinálva pedig biztosítja, hogy a sejtek aktivitását, komplex információ kódolását egyszerre tudjuk kiolvasni a megjelölt kb. száz sejtből. A munkát nagyban elősegítette Hiller Dániel es Szalay Gergely által fejlesztett mérési módszer.
Roska Botondék megmutatták, hogy az egy kortikális rétegbe tartozó sejtek hasonló mozgási irány szelektivitást mutatnak, rétegenként egyfajta funkcionális egységet képeznek. Ugyanakkor az egymás feletti rétegek között a mozgási irány preferencia akár különbözhet is. Az új kombinált genetikai és 3D mikroszkópos módszer egy új eszközt jelent az agykutatók kezében, amely lehetővé teszi neuronhálózatok működésének feltérképezését.
