Igen, az Intelmek, István király intelmei is tudnak zengeni. Nem elírás, most nem a Rejtelmek József Attila-i szépségét idézzük, hanem első királyunk ma is aktuális üzenetének művészi előadását. Az egyedülálló műsor méltó az említésre, mivel közhelyektől mentesen, felemelően, katartikusan szólaltatja meg a híres szöveget. Három kortárs művész (meg egy ezeréves király) kedvéért a minap megtelt a csömöri katolikus templom is. A debreceni Csokonai Színház különleges hangú színésznője (egy újság szavazása szerint az előző évad legkiemelkedőbb művésze), Újhelyi Kinga és a varázslatos cimbalomművész, Lukács Miklós, valamint a művet rendező Mispál Attila hozta létre a szikrázóan modern nyelven megszólító műsort. Az előadás veretes beszédhangra s annak improvizációval újraénekelt refrénjeire építő dramaturgiája felejthetetlen élményt nyújtott. Az alkotók ezt a művet 2012-ben mutatták be Pannonhalmán, szakrális terekben és időszakban (Szent István napján) játsszák. Az előadás mindig sikert arat, maradandó etikai tűnődést, meditatív művészeti élményt nyújtva.
Nehezen mondható el egy templomi előadás (koncert, szószínház) összhatása. Az egyházias tekintélyt sugárzó veretes szöveggel Újhelyi Kinga a templomok egész terét bejátssza, mélyen szemébe néz a közönség néhány tagjának, s kezüket megszorítva, a szívükhöz beszél. Akár a kórusról, majd az ambo mögül, a szószékről vagy középről szólal, egyre megy, az üzenet átjön. Hol prózában, hol meg énekes rögtönzésével zenél. A két és fél oktávos hangterjedelmű művésznő tud „István királyos” határozottsággal mennydörögni és asszonyos (már második gyermekét gondozó édesanyaként) gyöngédséggel, leheletfinoman énekelni. A hajdani erdélyi színésznő-nagyasszony, Illyés Kinga drámai, egyszersmind lírai előadásmódja jut eszünkbe az Intelmek dramatizált előadásakor. Újhelyi Kinga hangja szinte megeleveníti, még felül is múlja halhatatlan elődjéét, tanárát, akitől Marosvásárhelyt színészetet tanult.
A tízfejezetes királyi Intelmeket a mű rendezője, Mispál Attila úgy alakította, hogy minden elmondott fejezet végén megismétlődnek, újra felfénylenek az alapmondatok. Apropó, fények! A világ világossága szimbólum fényei megélednek a templom reális és virtuális terében. A művésznő ragyog, maga testesíti meg az oltárt, a szószéket és üzenő első királyunkat, szálfaegyenes tartással. A hozzá illő zenei rögtönzés pedig – mint minden jó zene – tudatosan felépített, feszesen megszerkesztett improvizáció, a szövegre támaszkodik, azt zeneileg értelmezi. A szöveg pedig kemény, tiszta, határozott. Médiavilágunk nyegle megmondóemberei által néha kiragadott Szent István-i mondatok itt helyükön vannak, összhangot alkot a rászorulók megsegítése és az ország védelme. Az intelmek lényegi üzeneteként a közösen vállalt nemzet, az élhető állam, az örök törvény iránti bizalom meg a szeretetparancs szavai szóltak leghatározottabban. Türelem, mértékletesség. És igen, a közös felelősség figyelmeztetése maradt meg a hallgatóságban, azé a felelősségé, amelyre országunk minden polgárának törekedni lehet, sőt elengedhetetlen.
A csömöri előadást Hermányos Mária és a helyi önkormányzat szervezte, és a közeli Ars sacra fesztivál előtt jó szívvel ajánlható e mű igényes közösségek figyelmébe.