Huszadik századi mesterek az 1870 és 1970 közötti időszakból: többek között Aba-Novák, Kassák Lajos, Egri József, Vaszary János, Szőnyi István, Berény Róbert képei láthatók a Kövesi István 115 darabot számláló magángyűjteményéből nyíló tárlaton, amely az Értéktár program segítségével kerül nyilvánosság elé. Eddig csupán szakmai berkekben tudtak arról, hogy a fővárosban valahol létezik egy különleges kollekció, és néha egy-egy darabját bemutatták kiállításokon, de a gyűjtő nevét szigorú titok övezte.
Kövesi István 1911-ben Vácrátóton zsidó családban született. Származása, hite miatt végigszenvedte az üldöztetést és a holokauszt borzalmait: a munkaszolgálat, a jogfosztás, vagyonelkobzás, a gettó után a koncentrációs tábor rémségei következtek: Mauthausenből csontsoványan és tífuszosan tért haza, majd itthon szembesült azzal, hogy a családjából egyedül ő maradt életben. Házasságkötése után először Vácon húsboltot nyitott, de az államosítás idején másodszor is elveszítette egzisztenciáját. Budapestre költözött és éveken át olajgyári segédmunkásként tevékenykedett. A két diktatúrát megszenvedett kisiparos az ötvenes évek második felében egy disszidált zsidó hentestől átvehette a Budapesti Izraelita Hitközség újlipótvárosi kóser húsboltjának vezetését. Kitartó munkával jelentős vagyonra tett szert, és mivel a szocializmus idején a festmény volt a vagyonfelhalmozás egyik lehetséges módja, műalkotásokba fektette pénzét.
Szenvedélyévé vált a műgyűjtés, szakértők tanácsaira támaszkodva folyamatosan bővítette művészettörténeti tudását és megteremtette 115 darabból álló kollekcióját. A diktatúráktól megrázott fiatalsága idején megtanulta: csak az maradhat meg biztosan, amit teljes titok takar, így aztán igen ritka alkalmaktól eltekintve, amikor egy-egy képet kiállításra engedett, szigorúan őrizte az unikális gyűjteménytA kollekciójában különös hangsúllyal vannak jelen Aba-Novák Vilmos, Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Czóbel Béla, Egry József, Kassák Lajos, Mednyánszky László, Perlmutter Izsák, Rippl-Rónai József, Scheiber Hugó, Szőnyi István, Vaszary János alkotásai.
A képeket 2013-ban a Kieselbach Galériában, majd a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban láthatta a közönség. A Magyar Nemzeti Bank a tavaly januárban indult Értéktár programban 795 millió forintért jutott hozzá a különleges anyaghoz.
Szerdától fél éven át láthatják a műélvezők a Miskolci Galériában a Kövesi-gyűjteményt. A kiállítást követően először restaurátorhoz kerülnek a képek, majd állandó tárlatot létesítenek belőlük, legkorábban két év múlva.
Miskolc mellett több város, köztük Pécs és Szeged is pályázott a gyűjteményre, a Herman Ottó Múzeum a birtokában lévő, hasonló időszakot felölelő Petró Sándor-gyűjteménnyel azonban előnyt élvezett. A két kollekció a tervek szerint összefésülve, de a gyűjtőknek is emléket állítva mutatja majd be az 1700 és 1970 közötti magyar képzőművészet fejlődési ívét. A szóban forgó magángyűjtemények, valamint a múzeumi törzsgyűjtemény anyagából újjárendezett leendő képtár a vidéki Magyarország leggazdagabb és – az alapterületet és a történeti ívet tekintve is – legnagyobb képzőművészeti látványosságává válhat.