– Zrínyi Miklós és katonáinak helytállása Szigetvárott már a saját korában világraszóló esemény volt, ugyanis a hatalmas szultáni sereget több mint egy hónapra megállították, és Szigetvár falainál körülbelül 25 ezer török katona esett el – mesélte Hóvári János történész, volt törökországi nagykövet a szigetvári ostrom jelentőségéről.
Az ő gondolatait folytatta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára.
– A magyar történelem, némelyek ironikus, gyakran cinikus meghatározása szerint a vereségek története. És azonnal fölmerül a kérdés, miért kell a vereségeket megünnepelni. Mondhatnánk hasonló, ám végletekig leegyszerűsített hangulati festéssel, hogy azért, mert nekünk ez jutott. Valóban, a kevés nagy győzelemmel szemben leginkább történelmi vereségeket mért ránt a sors az elmúlt ezer évben. De akik ebben szimplán csak a vereséget, a történések száraz följegyzését látják, azok nem számolnak azzal, hogy ezek a vereségek gyakran vagy leggyakrabban hősies küzdelmek végén következtek be, amelyeket dicsőségek fénye övezte küzdelmek előztek meg. Életáldozatok százai, ezrei – a hazáért.
A 2017-ben, mintegy kétmillió forintos költségvetésből készült, 55 perces dokumentumfilm keletkezéstörténete is érdekes. Szigetváron csaknem kétszáz éve ápolják Zrínyi kultuszát, a hagyományőrzők az ostromnapok alkalmából napokig korhű ruhákban, fegyverekkel, használati tárgyakkal élnek, illetve mutatják be ezeket a közönségnek, felelevenítve az 1566-os ostrom jeles eseményeit, többek között Zrínyi Miklós kitörését is.
A hosszúra elnyúló, bátor várvédelemnek éppen ezt az utolsó epizódját, a kitörést választotta tárgyául Gerebics Sándor rendező is, akinek a filmkészítéshez a kiindulási pontot egy remek helybeli kezdeményezés adta. A Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulójára megalakult Zrínyi Miklós Szigetvár 1566 Emlékbizottság elnöke, Hóvári János történész, turkológus felkérte Négyesi Lajos hadtörténészt, írja meg a végzetes szeptemberi napok eseményeit. Ez alapján azóta is minden évben bemutatják a Zrínyi-napokon az ostrom leghíresebb jelenetét, a kitörést több száz főnyi hagyományőrző közreműködésével.
A színészként és kaszkadőrként is remeklő hagyományőrzők a filmben is aktív szerepet kapnak: majd félezren illusztrálják látványos jelenetekben a Fodor Pál, Hóvári János és Négyesi Lajos történészek által minden történelmi és hadtörténeti részletet pontosan rekonstruáló megszólalásokat.
Fekete Péter a köszöntőbeszédében úgy fogalmazott: – A dokumentumfilmeknek szerencsés reneszánszuk van manapság, és ez maradjon is így! Milyen jó, nekünk, nézőknek, hogy a dokumentumfilmek ma már nemcsak visszaemlékezésekből és helyszínbemutatásból állnak, hanem az egykori események megfilmesített jeleneteiből, avagy izgalmas animációkkal megelevenített történelemből. A játék- és dokumentumfilm mezsgyéjén születő alkotások méltán tartanak számot a nézők érdeklődésére!
A filmklub műsorát és a vetítést Kátai Zoltán énekmondó, Ötvös Gábor zongoraművész, Szimicsevics Judit fuvolaművész, Ézsiás Péter Imre gitáros és Peti-Peterdi Réka versmondó, a film narrátora tette még színesebbé.