Ma mutatja be Az ember tragédiáját a Nemzeti Színház. A nyilvános sajtópróbán a rendező, Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott: most jutott el oda a társulat, hogy kezdik megérezni az általa képviselt színházi nyelvet és ő is kellőképp ismeri őket ahhoz, hogy Madách Imre nagy ívű művét elkészítse velük.
Vidnyánszky Attila már többször vitte színre Madách Imre fő alkotását, de a beregszászi előadásnak háromféle kültéri és beltéri változata is volt, tehát ha hivatalosan négy rendezést tartanak is számon 1997 óta, mégis jóval többről van szó.
Mint a rendező mondta: a tragédia az egész életét végigkíséri. Úgy véli, ehhez fogható drámai mű a világirodalomban három-négy van. Olyan komplex világmagyarázat, lételmélet, hogy komoly felelősség színre vinni.
A látványos előadás a Nemzeti Színház nagyszínpadát és nézőterét arénaszerűen építi be a játékba
Fotó: Teknős Miklós
Ám annyira inspirálja munka közben, hogy már van egy másik vízió is a fejében, egy négyszereplős változat, amelyet stúdióba tervez megrendezni. Úgy érzi, a tragédia szövege után minden más darab kicsit híg, és örökös birkózásban van a nehéz szöveg színpadra állíthatóságával.
Most kap végső ritmust az előadás: az első felvonás 1 óra 35 perces lesz, a második pedig közel másfél órás az arénaszerűen berendezett színpadon. A Nemzeti Színház direktora elmondta, mindig kap új üzenetet a darabból, most a választás lehetőségének isteni ajándéka érdekli a legjobban, vagyis szabadon választani jó és rossz között.
A rendező a zsámbéki és a Gyulai Várszínházat és a szegedi dómot is nagyon szerette, de inspirálónak találja a Nemzeti Színház terét is. Mint mondta, az arénaszerű tér azért pikáns, mert az előadást négy irányból kell megrendeznie és közben ő maga is bejárja a nézőteret. A luciferi gondolatok például osztódnak, más-más színész közvetíti azokat.
A próba szünetében az Évát alakító Ács Eszter úgy fogalmazott, sosem voltak szerepálmai, de Éva alakja a világirodalom tíz legnagyobb női karakterének egyike. Színészként ez nagy ajándék, mert minden női karaktert el lehet játszani. „A tragédia állítólag nem színpadi mű, de olyan lényegi kérdéssekkel foglalkozik, hogy meg kell tudnunk mutatni a színpadon is.
A mai napig sok mindent nem értek a darabból, ötven vagy száz év múlva talán többet fogunk érteni belőle” – mutatott rá a színésznő. Úgy látja, Madách Imre jóval megelőzte a korát, nincs is kifejezés arra, mi mindent látott előre az ember lényegi kérdésével kapcsolatban. Mint felvázolta, ebben az előadásban Éva nagyon erős támasz, mindig fogja a férfi kezét, aki eközben mindenfélébe belekezd.
A nőiségnek ez a fajta üzenete hangsúlyos a darabban. Egyes szám első személyben fogalmaznak, és a rendezői instrukció szerint a néző szemébe kell nézniük.
A tragédia 135 éve – az 1947 és 1955 közötti betiltását kivéve – szerepel az ország első színházának repertoárján. A Nemzeti Színház, amely 1837-es alapítása óta csak 2002-ben kapott végleges otthont a mai épületben, Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit.
A Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán után Az ember tragédiája műsorra tűzésével a 2018/19-es évadtól a magyar drámairodalom mindhárom klasszikusa látható a Nemzeti Színházban.
