Legalább huszonheten vesztették életüket, több mint nyolcvanan pedig megsérültek a Fülöp-szigetek déli részén elkövetett pokolgépes merényletben tegnap.
A támadássorozat a vasárnapi mise alatt, Sulu tartomány fővárosa, Joló egyik katolikus katedrálisában következett be: helyszíni beszámolók szerint az első detonáció a templomban történt, míg a második robbanás a mentési műveletek alatt volt. Az áldozatok között valószínűleg nagy számban vannak katonák és a biztonsági erők tagjai – jelentették nemzetközi sajtóforrások.
Fotó: MTI
Lapzártánkig egyetlen terrorszervezet sem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként, de a hatóságok szinte biztosra veszik, hogy a szélsőségesektől nyüzsgő országrészben egyébként is aktív Abu Szajjaf nevű iszlamista csoport lehet felelős a vérontásért.
A szervezet korábban az Iszlám Állammal kötött szövetséget, és a Fülöp-szigetek legvéresebb terrorcselekménye is a nevéhez fűződik: 2004-ben egy kompon robbantottak, a támadásban 116-an vesztették életüket.
A terroristák Jolo szigetén régóta jelen vannak: zömében keresztények elrablásából adódó váltságdíjakból finanszírozzák magukat, de lefejezésekkel és támadásokkal is riogatják Sulu tartomány lakosságát, ahol a többség egyébként a szunnita iszlám híve, és az itt élők mindössze kettő-négy százaléka keresztény.
Szakértők szerint a tegnapi merénylet is a felekezeti ellentétekre vezethető vissza, ugyanis a szigetország déli részén élő muzulmánok múlt héten, népszavazás során döntöttek egy autonóm muszlim régió létrehozásáról.
Míg a többség igennel szavazott a manilai vezetés és a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) nevű lázadócsoport közötti egyezségre, Sulu tartomány elutasította azt.
A területen a MILF-fel rivális iszlamista szerveződések – köztük az Abu Szajjaf – működnek, amelyek a békeegyezménnyel szemben saját kalifátusukat szeretnék létrehozni. A MILF szintén fegyveres muzulmán csoport, de folyamatosan együttműködik a manilai kormánnyal az Iszlám Állammal szövetséges alakulatok felszámolásában, így a tegnapi merényletet is határozottan elítélte.
A MILF és a kormány békéjében, illetve a Bangsamorónak elnevezett autonóm régió létrehozásában pedig a többség érdekelt lenne: a közel négy évtizede tartó fegyveres konfliktusban majdnem 150 ezren haltak meg a Fülöp-szigetek déli részén.
A válsággóc szálai Nyugatra is elnyúlnak: a nyugati kormányok korábban tartottak attól, hogy a filippínó iszlamisták a közel-keleti és dél-ázsiai társaikkal karöltve alakíthatnak ki átfogó szélsőséges szövetséget, emlékeztetett a The Guardian napilap. Rodrigo Duterte tegnap arra tett ígéretet, hogy a hatóságok „akár a világ végéig is üldözik majd a merénylet” elkövetőit. – Nem leszünk kegyesek velük – hangoztatta a Fülöp-szigeteki elnök.
Százmilliókat üldöznek
Az Aid to the Church in Need (ACN) katolikus jószolgálati szervezet átfogó jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte közel háromszázmillió keresztény van üldöztetésnek kitéve, így globálisan a világvallás tagjai bizonyultak a leginkább jogfosztottnak. Az átfogó, 2016 és 2018 között készített, múlt év végén közzétett dokumentum szerint ma minden hetedik keresztény él olyan országban, ahol súlyosan vagy szélsőségesen megsértik a vallásszabadságot, vagy lehet alkalmazni az üldözés jogi definícióját. A Fülöp-szigetek esetében az ACN jelezte: bár az országban stabil a felekezetek helyzete, az alkotmányban lefektetett, szekuláris jelleg a gyakorlatban megkérdőjelezhető.
