Politikai szempontból Egyiptom tőlünk távoli országnak tűnik, az elmúlt évtized azonban megtanított minket arra, hogy ez a távolság mégsem olyan nagy. A Földközi-tenger túlsó partja közel van Európához, sőt az európai történelem része: ami ott történik, annak hatása nálunk is érződik – fogalmazott hétfőn Orbán Viktor, miután az Országházban fogadta Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt. Közös sajtótájékoztatójukon a magyar miniszterelnök úgy folytatta: éppen ezért, Egyiptom terrorizmus elleni harcának sikere egyben az európai nyugalom és béke előfeltétele is. „Úgy tekintünk Egyiptomra, mint amely a stabilitás iránti elkötelezettségével Magyarországot is és Európát is védi, ezért a szellemi természetű barátságon túl nekünk érdekünk is az önök sikere” – mondta a miniszterelnök. Kitért arra is, hogy Magyarország hálás, amiért Egyiptom a közel-keleti keresztények védelmében elkötelezett és példamutató politikát folytat.
Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy Magyarország épp most vette át a visegrádi országok soros elnökségét, ennek kapcsán pedig ma csatlakozik az egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélésekhez Lengyelország, Csehország és Szlovákia miniszterelnöke is, hogy a V4-ek és Egyiptom közötti biztonsági kérdésekről tanácskozzanak, de a gazdasági együttműködés témája is napirenden lesz.

Áder János köztársasági elnökkel is négyszemközti beszélgetést folytatott az észak-afrikai ország vezetője
A magyar–egyiptomi kapcsolatokat a kormányfő úgy jellemezte: a politika világában a szorosabb együttműködés folyamata már előrehaladt, és számos gazdasági kérdésben is sikerült „ablakot nyitni”. Mint mondta, arra számít, hogy hamarosan a magyar–egyiptomi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok nagyságrendileg nőhetnek. Hangsúlyozta, a brüsszeli döntéshozatali rendszerben a V4-ek azt képviselik, hogy minél gyakoribbak legyenek a magas szintű egyiptomi–európai tárgyalások, alkalmazzanak minél pragmatikusabb megközelítést, és minél gyakorlatiasabb gazdaságpolitikát építsenek ki Egyiptom és az Európai Unió között.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi az egyiptomi delegáció és a magyar sajtó képviselői előtt kijelentette: nem önmagában az egyiptomi vezetés folytat harcot a terrorizmussal, sokkal inkább az egyiptomi nép vállal szerepet ebben a csatában, mert elutasítja a szélsőséges szervezetek eszméit, amelyek ellentmondanak mindannak, amiben az emberek hisznek. Orbán Viktor szavaira reflektálva esz-Szíszi hangsúlyozta: nem kell külön köszönetet mondani az országban élő keresztények védelméért, hiszen Egyiptomban nem tesznek különbséget vallási alapon az emberek között, és minden embernek joga van a biztonsághoz és a védelemhez. A keresztény kisebbség a nép része, amelyért felelősséget vállalnak – tette hozzá. Abdel-Fattáh esz-Szíszit a sajtótájékoztatót követően Áder János köztársasági elnök is fogadta a Sándor-palotában, ahol négyszemközti beszélgetést folytattak.
A hazai ellenzék közben elégedetlenségét fejezte ki, amiért Orbán Viktor hivatalos látogatáson fogadta az egyiptomi elnököt. Molnár Gyula, az MSZP elnöke nyilatkozatában közölte: miközben a miniszterelnök az Európai Unió bomlasztásán dolgozik, komoly energiákat fektet abba, hogyan tud bekerülni a „diktátorok klubjába”. Az LMP hasonló véleményének adott hangot: az ellenzéki párt szerint megengedhetetlen és hazánk számára káros, hogy a kormány ahelyett, hogy az unió védelmi és közös külpolitikájának erősítésére törekedne, egyre inkább katonai diktátorokat és emberi jogokat lábbal tiprókat fogad.
Magyar lehetőségek
Jelentősen bővíthetőek a magyar–egyiptomi gazdasági kapcsolatok – hangsúlyozta Kun Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgató-helyettese az MNKH által, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatása alkalmából szervezett magyar–egyiptomi üzleti fórumon. Kun Gábor kiemelte, az utóbbi négy évben, 2012–2016 között a magyar export csaknem megduplázódott, 30 milliárd forintról 56 milliárd forintra emelkedett. Az MNKH vezérigazgató-helyettese elmondta, a 90 millió lakosú Egyiptom Észak-Afrika egyik legjelentősebb gazdasága. A magyar cégek elsősorban a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben a technológiai fejlesztésekkel, a vetőmagok szállításával, a vízgazdálkodás terén a Nílus vizének ivóvízzé alakításával tudnának részt venni az egyiptomi gazdaság fejlesztésében. Emellett az egyiptomi turizmus területén is nagy lehetőségek állnak a magyar cégek előtt. (MTI)