Puigdemont szerint egykori kormányának több tagjával együtt nem azért utazott Brüsszelbe, hogy politikai menedékjogot kérjen, hanem mert az „Európa fővárosa”.
Ügyüknek semmi köze a belga politikához
Sajtóértekezletén Puigdemont rámutatott: az ügyüknek semmi köze a belga politikához, kifejezetten Brüsszelbe, „Európa szívébe” jöttek, hogy felhívják a figyelmet „Katalónia problémájára”.
PUIGDEMONTÉK MEGKAPTÁK AZ ELSŐ BÍRÓSÁGI IDÉZÉSEKET
Carles Puigdemont volt elnök és a leváltott katalán kormánytagok is megkapták az első bírósági idézéseket kedden a központi büntetőbíróságtól, amely még erre a hétre, csütörtökre és péntekre idézte be vallomástételre a tizennégy politikust.
Carmen Lamela bíró határozatában három napon belül összesen 6,2 millió euró (1,9 milliárd forint) letétbe helyezésére kötelezte az érintetteket, az október 1-i, illegálisan megrendezett függetlenségi népszavazás költségeire költött közpénz fedezeteként.
Amennyiben az idézésnek nem tesznek eleget, a bíróság elrendelheti hatósági előállításukat.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, addig fognak maradni, amíg szükségesnek tartják, a helyzet ugyanis folyamatosan változik, a belga fővárosban pedig inkább biztosítva látják a jogaikat. „Nem illegálisan vagyunk itt. Európai polgárok vagyunk, mozgásszabadság van” – húzta alá.
„Azért jöttünk ide, hogy elkerüljük a konfrontációt, amelyre talán sor került volna, ha Barcelonában maradunk” – fogalmazott.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azonnal vissza fognak térni Katalóniába, amint „világos biztosítékokat” kapnak a spanyol hatóságoktól a „tisztességes eljárásra” és az „igazságos bánásmódra”.
A spanyol miniszterelnök által pénteken menesztett Puigdemont leszögezte: tiszteletben fogják tartani a december 21-i katalóniai regionális választás eredményét.
Madrid azt akarja elérni, hogy Katalónia felhagyjon az elszakadás „politikai projektjével”, ez azonban nem fog megtörténni – hangoztatta a volt elnök, aki hétfőn érkezett Brüsszelbe.
A függetlenség folyamatát lassítani kell
Hozzátette: a zűrzavar és az erőszak elkerülése érdekében mindazonáltal „le kell lassítani” a függetlenség folyamatát.
„Arra kérem a katalán népet, hogy készüljön fel, hosszú út áll még előttünk. Győzelmünk alapja a demokrácia lesz” – mondta Puigdemont, aki szerint párbeszédre és erőszakmentes megoldásra van szükség annak ellenére, hogy „súlyos a demokratikus deficit” Spanyolországban.
A sajtótájékoztató helyszínén tüntetők gyülekeztek. Kis létszámban, de mindkét tábor képviseltette magát, egyesek spanyol zászlókat lengettek, és azt skandálták, hogy Viva Espana (Éljen Spanyolország), mások katalán lobogókat tartottak a magasba.
Charles Michel: Puigdemont-ot nem a belga kormány hívta Brüsszelbe
Charles Michel belga kormányfő közleményében hangsúlyozta: nem a belga kormány meghívására érkezett Puigdemont előző nap Brüsszelbe, s ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint bármely más uniós állampolgár. Emlékeztetett rá: kormánya számos alkalommal politikai párbeszédet sürgetett a szembenálló felek között a katalóniai válság megoldása érdekében.
Guy Verhofstadt korábbi belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője eközben azon véleményének adott hangot, hogy Puigdemont csak „káoszt és pusztítás hagyott maga mögött Katalóniában”.
Megkapták az első bírósági idézéseket a feloszlatott katalán parlament elnökségi tagjai kedden.
Carme Forcadell volt házelnöknek és az elnökség további öt tagjának csütörtökön illetve pénteken kell megjelennie a legfelsőbb bíróságon, hogy vallomást tegyen.
Büntetőeljárás megindítását kezdeményezte a főügyész
José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen.
Mivel előbbieket már nem védi a képviselői mandátum, ügyüket a spanyol központi büntetőbíróság tárgyalja. Ám a parlamenti elnökség tagjai a december 21-i előrehozott katalán parlamenti választásokig formálisan hivatalban maradnak, így az eljárást a legfelsőbb bíróság folytatja le.
A vádhatóság szerint a katalán parlament elnökségének tagjai döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok.
Felfüggesztették Katalónia függetlenségi deklarációját
A spanyol alkotmánybíróság emellett felfüggesztette Katalónia függetlenségi deklarációját, amelyet a katalán parlament múlt héten pénteken szavazott meg – adta hírül az alkotmánybíróság szóvivője.
A taláros testület által kiadott sajtóközlemény arra is kitér: a bírák határozatukban figyelmeztetik Carme Forcadell volt katalán házelnököt, valamint a feloszlatott katalán parlament volt elnökségét, hogy kötelességük megakadályozni és leállítani minden olyan kezdeményezést, amely figyelmen kívül hagyja ezt a felfüggesztő határozatot, továbbá emlékeztetik őket büntetőjogi felelősségükre.
Alapjogokért Központ: pacifikálódik a helyzet
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint Katalóniában kezd pacifikálódni a helyzet, a dolgok kezdenek visszatérni békés kerékvágásba.
Kovács István az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta: sokan azt hiszik, hogy Katalónia egységes és mindenki forrong, ehhez képest a hétvégén egyetlen tüntetést szerveztek, azt is az egységpártiak.
A szakértő kitért arra is, hogy Katalónia többsége hagyományosan nem függetlenségpárti. Egy friss közvélemény-kutatásban is nagyjából 30 százalék támogatta az elszakadást – jegyezte meg.
Kovács István szerint politikailag sokkal aktívabbak az egységpártiak. Most mindenki várja a december 21-i választásokat, amelyen a szakadár pártok is indulni fognak.
Az Alapjogokért Központ vezetőjét arról is kérdezték, hogy Carles Puigdemont leváltott katalán elnök kedden kijelentette: nem kér politikai menedékjogot Belgiumban. Kovács István azt mondta: nem hiszi, hogy bármelyik uniós tagállam menekültstátuszt garantálna a katalán vezetőknek.
Ugyanis – mint kifejtette – a katalán függetlenséggel kapcsolatos lépéseket továbbra is spanyol belügynek tekintik. Ráadásul olyan spanyol állampolgárokról van szó, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, nem jogtalanul üldözik őket, hanem a spanyol alkotmányos jogszabályokkal összhangban lépnek fel ellenük – fejtette ki a szakértő.
Puigdemont, aki szakított Madriddal
Carles Puigdemont, Katalónia Madrid által hatalmától megfosztott elnöke rábírta a barcelonai parlamentet, hogy nyilvánítsa ki a régió függetlenségét, valósítsa meg ifjúkori álmát, s arra szólította fel híveit, hogy békésen ugyan, de maradjanak tettre kész állapotban.
A világ szemében az 54 éves volt újságíró az arca a katalán függetlenségpárti mozgalomnak, amely a 2015-ös választásokon a voksok 47,7 százalékát gyűjtötte be. Gazdasági körökben a régiónak hátat fordító vállalatokra gyakorolt „Puigdemont-hatásról” beszélnek. „Börtönbe Puigdemonttal” – kiabálták szombaton Madridban a Spanyolország egysége mellett tüntetők a „Katalán Köztársaság” kikiáltása után.
Miként lehetne megérteni ennek a férfinek az elszántságát – felesége román, két kislány apja -, aki azt mondja, hogy félelem nélkül néz esetleges letartóztatása elé – teszi fel a kérdést az AFP francia hírügynökség.
Barátja, Carles Porta újságíró 2016-ban életrajzi művet tett közzé róla, s abban úgy festi le Puigdemontot, mint aki „becsületes és bírja a nyomást”, örök függetlenségpárti, párosulva egy „hosszútávfutó jellemével”. „Minőséget (vagy hiányosságot) testesít meg: önfejű és makacs.” Egy nevét nem vállaló helyi ellenlábasa ugyanakkor azt mondta róla, hogy a katalán elnök „nem rendelkezik súlyos intellektuális poggyásszal”, ám 16 éves kora óta „vérében van a függetlenség vágya”, „meggyőződéses radikális”.
Puigdemont sorsa 2016-ban egy januári napon változott meg, amikor felkérték a szakadárok vegyes koalíciójának vezetésére. Ezek a szakadárok elszánták magukat arra, hogy a függetlenség korába vezetik át a hét és fél millió katalánt. Puigdemont a közel százezer lakosú Girona polgármestere is volt, s politikai karrierjét megelőzően három évtizeden át újságíróként dolgozott. 2006-ban került be a katalán parlamentbe az Artur Mas vezette függetlenségi párt, a Katalán Demokratikus Konvergencia (CDC) színeiben. Ő váltotta a régió élén Artur Mast.
Mas és Puigdemont kapcsolatát egyfajta mester és tanítvány viszonyként szokták jellemezni, amely végigkísérte utóbbi elnöki időszakát. Mas minden fontos döntéskor jelen volt tanácsadóként, rossznyelvek szerint valójában a háttérből ő irányítja Puigdemontot. Mas mindenesetre súlyos örökséget hagyott neki: a konzervatív Mariano Rajoy vezette spanyol kormánnyal szóba nem álló első számú ellenség szerepét.
Rajoy és Puigdemont életrajzában ritka közös pont, hogy fiatalon mindketten súlyos autóbalesetet szenvedtek. Ennek nyomait mindketten viselik: Rajoy vágás formájában a szakálla alatt, Puigdemont az ajkán és előre fésült hajától takarva.
Carles Puigdemont 1962-ben született egy Amer nevű faluban, mintegy száz kilométerre Barcelonától és annak elitjétől. Tizenhárom éves volt, amikor Francisco Franco diktátor meghalt.
Puigdemont szorosan kötődik a katalán nyelvhez, és szereti a történelmet. Soha nem felejti el, hogy az 1936-39-es polgárháború után a régiót megtorlás sújtotta. 1980-ban csatlakozott Jordi Pujol konzervatívnak és nacionalistának számító pártjához, a Katalán Demokratikus Konvergenciához. Pujol tárgyalt Madriddal, hogy a katalán régió még nagyobb autonómiát kapjon, de nem voltak kiválási törekvései.
Puigdemont korrektorként került a Punt Avui című nacionalista laphoz, s főszerkesztőként végzi. Különösen érdekli Szlovénia esete: a jugoszláv tagköztársaság 1991-ben egy betiltott referendum után és rövid háborús konfliktust is vállalva kikiáltotta függetlenségét és elszakadását Jugoszláviától.
Az elkövetkezendő években Puigdemont a függetlenségpártiság társadalmi bázisának kiszélesítésén dolgozott, Gandhihoz hasonlóan az erőszakmentesség szellemében.
Puigdemont könnyen elsajátítja a technikai újításokat, beszél angolul, franciául és románul, katalán sajtóügynökséget alapított, Katalóniáról beszámoló angol nyelvű lapot, és elnökölt a függetlenség mellett kiálló közösségek szövetségének élén. „Nagy érzéke van a dolgok megrendezéséhez, és tudja használni a médiát” – húzza alá Anton Losada politológus.
Joan Botella politológus „előremenekülésről” beszél. „Puigdemont azt hiszi: a sors őt választotta ki, hogy a katalánokat az ígéret földjére vezesse. Környezete nagyon kevéssé előrelátó, s Puigdemont nem viselkedik fegyelmezetten pártjával szemben. Ám egyáltalán nem tűnik annak az illuminált fanatikusnak, amilyennek Madridban lefestik” – mondja a politológus.