Attól, hogy az elmúlt időszakban kevesebbet hallani a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusról, s hogy elviekben tűzszünet van érvényben, Donbászon ugyanúgy dúlnak a harcok és halnak meg ártatlan emberek. Az év eleje óta már 45 civil áldozatot követelt az öldöklés. Fegyveresek haláláról pedig szinte naponta hírt adnak Kijevben és Donyeckben is.
A kelet-ukrajnai terrorellenes hadműveletet (ATO) 2014 áprilisában rendelte el Olekszandr Turcsinov akkori ügyvivő államfő, aki szűk három hónapot töltött ideiglenesen az elnöki székben, amíg meg nem választották Petro Porosenkót a februárban elkergetett Viktor Janukovics utódjául. Turcsinov három év múltán úgy látja, be kell szüntetni az ATO-t, mert a jelenlegi állapotok már rég túlnőttek a terrorellenesnek nevezett hadműveleten. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjeként megfogalmazott indoklása szerint a több mint három éve tartó fegyveres konfliktusra Kijevnek más választ kell adnia.
Az ukrán miniszterelnök minapi, zágrábi vizitjén is téma volt a donbászi konfliktushoz való új hozzáállás. Horvátország át akarja adni a békés reintegráció terén szerzett tapasztalatait, hogy Ukrajna visszaszerezhesse elfoglalt területeit – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő ukrán kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján. Plenkovic felidézte, hogy Horvátország a 90-es években szerb agresszió áldozata volt, területeket foglaltak el tőle, és ezzel veszélyeztették az ország integritását. A két ország közös munkacsoportot hoz létre az e téren való tapasztalatcsere céljából.
Turcsinov véleménye szerint Oroszország hibrid háborút folytat, a katonai agresszión túl gazdasági, energetikai, informatikai és tájékoztatási fronton is támadja Ukrajnát. Javaslata értelmében a felkelők által uralt területeket hivatalosan az orosz agresszor által megszállt területekké szükséges nyilvánítani. Felszabadításuk érdekében a mostaninál lényegesen szélesebb jogokkal ruházná fel a katonaságot. Tájékoztatásából nem derült ki pontosan, hogy mire is gondolt, de több elemző úgy értelmezte a szavait, hogy Kijev hevesebb fellépést tervez donbászi területeinek visszaszerzése érdekében. Mindez viszont magában hordozza a harcok ismét teljes erővel történő kirobbanását, ami szörnyű következményekkel járhat, hiszen egyértelmű, a másik oldal sem nézné tétlenül az intenzívebb katonai fellépést.
Amennyiben ez a forgatókönyv valósulna meg, az tovább fokozná a humanitárius katasztrófa esélyét.
A fegyvernyugvás igazából csak papíron létezik, valójában heves harcok dúlnak a frontvonal mentén, emiatt jelenleg is hetvennél több településen nincs áram, akadozik a vízszolgáltatás, a kórházak képtelenek normálisan működni.
Csak az idén 45 polgári személy vesztette már életét, és 216-an kerültek kórházba. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legújabb jelentése arra is kitér, hogy ezek a veszteségek tízszázalékos növekedést mutatnak az előző év azonos időszakához képest, és hűen tükrözik a minszki egyezmények semmibevételét. Korábban az ENSZ emberi jogi biztossága közölte, hogy február 16. és május 15. között 36 polgári személy hunyt el a konfliktusban, ami 70 százalékkal több 2016 ugyanezen három hónapjához mérten. Az ENSZ márciusi jelentésében szereplő adat szerint a fegyveres konfliktus kirobbanása óta összesen 9940-en haltak meg és 23 455-en szenvedtek sebesüléseket. Ebben a kimutatásban a katonai és a polgári áldozatok is benne foglaltatnak.
Az áldozatokról szóló jelentések kapcsán a moszkvai külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot aggodalmának, az ukrán felet hibáztatva a civil célpontok elleni támadásokért. Közleményükben azt is kiemelik, hogy az év elején kezdődött kereskedelmi blokád szintén hatalmas veszteségeket okoz a Donbászon élőknek, ezrek maradtak munka és megélhetés nélkül, de Kijev semmit sem tesz a blokád feloldása érdekében.