Zoran Zaev macedón miniszterelnök reméli, hogy a kétmillió lakosú Macedónia és Görögország mihamarabb megoldást talál az évtizedek óta fennálló macedón–görög névvitára, és folytatódhat országának euroatlanti integrációja. Az MTI tegnapi beszámolója szerint a macedón kormányfő szlovéniai látogatása során beszélt erről. November 21-én tartják a probléma megoldását célzó első tárgyalást Matthew Nimetz ENSZ-közvetítő részvételével. Zaev azt mondta, ha ez az akadály elhárul országának európai uniós és NATO-csatlakozása elől, akkor akár már jövőre megkezdődhetnek a tárgyalások az EU-val.
Szkopje és Athén között csaknem 26 éve folyik a vita Macedónia nevéről. Az ország 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, ám Görögország már akkor kifogásolta, hogy ezentúl a Macedón Köztársaság nevet kívánja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő, ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás. Görögország korábban azt javasolta, hogy Macedónia nevébe kerüljön be az Új vagy a Felső előtag, ezt azonban Szkopje mindeddig elutasította.
A jobboldali Nikola Gruevszki, aki korábban tíz éven át vezette az országot, elveszítette a legutóbbi macedóniai választást, és hallani sem akart egy esetleges névváltoztatásról. A balközép irányultságú Zoran Zaev azonban többször is utalt arra, hogy rendezni kívánja a szomszéd országokkal fennálló vitákat, akár bizonyos engedményekre is hajlandó lenne ennek érdekében.