A következő két évben legalább nyolc népszavazáson vehetnek részt Írország állampolgárai. A referendumok nagy száma kevésbé meglepő (2001 óta tizenöt voksolást tartottak az országban), inkább az érintett kérdéskörök árulkodnak a katolikus állam új fejlődési útvonaláról.
Az írek ugyanis szavazni fognak az istenkáromlást szabályozó törvény enyhítéséről, a válást lehetővé tevő jogszabály puhításáról, a választójog korhatárának lejjebb viteléről és az abortusztörvény módosításáról is.
Utóbbi beharangozása Európa-szerte nagy port kavart, hiszen Írországé a kontinens talán legszigorúbb abortusztörvénye. A terhességmegszakítás szabályozását az alkotmány nyolcadik kiegészítéséből származtatják, amely egyenrangúnak tekinti az anya és a magzat életét, tehát az abortuszra jelenleg csak akkor ad legális lehetőséget, ha a terhesség miatt az anya élete forog kockán.
A június óta hatalmon lévő Leo Varadkar miniszterelnök azzal indokolta a polgárok megkérdezését az abortuszról, hogy az előzetes közvélemény-kutatások zöme túl szigorúnak találta az azt szabályozó törvényt. Írországban valóban évek óta ellenállásba ütközik a magzatelhajtásra vonatkozó szigor.
Gyakoriak az ezres nagyságú tüntetések is: a hét végén csaknem harmincezer embert várnak Dublin utcáira az abortusztörvényről szóló népszavazás miatt.
– Azt akarjuk, hogy a kormány ráébredjen: a demonstráló tízezrek szabad, biztonságos és jogszerű hozzáférést szeretnének a terhességmegszakításhoz – fogalmazott Linda Kavanagh, az ír alkotmány nyolcadik kiegészítésének eltörléséért küzdő Abortion Rights Campaign mozgalom szóvivője.
A számok a szervezetet igazolják, hiszen csak tavaly négyezer ír nő utazott Walesbe és Angliába, hogy ott vetesse el a gyermekét. Az abortuszt igénylők között nagy számban akadnak olyanok is, akik a magzat gyógyíthatatlan betegsége miatt döntenének az abortusz mellett.
Tagadhatatlan, hogy a nyolcvan százalékban katolikus Írország folyamatos társadalmi változásnak van kitéve. Húsz évvel ezelőtt a válás még törvényellenes volt az országban, míg két éve az azonos neműek házassága is zöld jelzést kapott.
A szakértők többsége szerint egyszerű a magyarázat: az ír társadalom (főként a fiatalok) egyre liberálisabbá válik, és ezzel párhuzamosan csökken az egyház mindennapokban betöltött szerepe. Árulkodó, hogy 2006 és 2011 között ötven százalékkal nőtt azoknak az íreknek a száma, akik vallástalannak mondják magukat.