Honnan jönnek a fegyvereik? Elsősorban a mi stratégiai partnereinktől – szögezte le Recep Tayyip Erdogan egy szombati tévéinterjúban. A török elnök nem először kel ki az amerikaiak politikája ellen. Állítása szerint a kurd gerillák ingyen jutnak olyan fegyverekhez, amelyeket pénzért se ad el Törökországnak Washington. Az amerikaiak teljesen nyíltan támogatják a kurd pesmergákat, így például az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű csoportot Észak-Szíriában, azzal a céllal, hogy a harcedzett és hatékony hadsereg le tudja győzni az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet. Az YPG viszont régi kapcsolatot ápol a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amely szintén terrorlistán van Törökországban, s amely évtizedek óta harcol a törökök ellen mindenféle módon.
Az amerikai–török kapcsolatok a szíriai háború mellett belső problémák okán is hűvösek. Washington a közelgő török parlamenti választásokkal kapcsolatban is megfogalmazott aggodalmakat, amelyeket Ankara felháborodottan utasított vissza. Múlt pénteken Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője aggodalmát fejezte ki a választások tisztaságával kapcsolatban az országban érvényben levő rendkívüli állapot miatt.
„A még le nem zajlott választásokat érintő kijelentés a nemzet akaratának megkérdőjelezése, s ezáltal teljes mértékben elfogadhatatlan” – mondta Hami Aksoy török külügyi szóvivő, rámutatva, hogy más országokban is tartottak már általános választásokat hasonló helyzetben, a legközelebbi példa a 2017-es franciaországi választás. Törökországban a 2016. július 20-i puccskísérlet óta tart a rendkívüli állapot, utoljára április 18-án hosszabbította meg a parlament három hónappal, immáron hetedjére.
Ankara úgy véli, a veszély nem hárult el, az azóta terrorszervezetnek nyilvánított Fethullah Gülen Amerikában élő hitszónok szervezete ma is aktív, és kész folytatni bomlasztó tevékenységét. Ezt a feltételezést azonban nem fogadja el mindenki. Amerikai szenátorok egy nagy csoportja, 66 ember írt alá egy kérvényt, amely azt célozza, hogy engedjék szabadon a török hatóságok azt a keresztény misszionáriust, akit a güleni mozgalommal való együttműködés vádjával tartóztattak le.
Andrew Brunson évtizedek óta Törökországban él, ha bűnösnek találják, 35 év börtönbüntetést is kaphat. A levél szerint a szenátorok „megdöbbentek azon, hogy a török hatóságok a puccsisták elleni fellépésük során átlépték a jogállamiság határait, és az a céljuk, hogy leépítsék a demokráciát”. A lelkész mellett egyébként Donald Trump amerikai elnök is kiállt Twitter-üzenetben.
A török pártok ugyanakkor készülnek a június 24-re kiírt választásokra, amelynek most is legnagyobb esélyese a 2002 óta folyamatosan kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). Az utolsó pillanatban felkerült a politikai térképre a Jó Párt, amely az AKP-ben és a vele szövetségben levő, radikális jobboldali Nemzeti Mozgalom Pártjában csalódott választókat célozza meg. A Jó Pártba egy nap alatt tizenöt ellenzéki honatya lépett be, hogy meglegyen a húszfős frakciójuk a nemzetgyűlésben. Erdogan közölte, a kampány során külföldre is elutazik.
„Tíz-tizenegyezer török állampolgárhoz fogok szólni egy zárt térben, egy olyan országban, amelyet jelenleg nem kívánok megnevezni” – mondta sejtelmesen az elnök. Európában több országban is nemkívánatos vendég Erdogan, legutóbb Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz jelezte, hogy nem fogják engedélyezni a török kampányeseményeket.
Nyolcat kettőért
A hagyományosan rossz török–görög kapcsolatokban nyugalmat remél a török elnök, ezért is vetette fel Erdogan, hogy visszaadhatják szomszédjuknak azt a két görög katonát, akik állítólag véletlenségből átléptek Törökországba, s ma is egy török börtönben várakoznak. Cserébe Ankara azt kéri Görögországtól, hogy adja ki azt a nyolc katonát, akik a 2016. júniusi puccskísérletet követően menekültek Athénba. A két ügyet Erdogan most említette összefüggésben, úgy fogalmazva, ha Görögország kiadja a „nyolcakat”, Ankara elgondolkodik azon, mi legyen a sorsa a náluk levő párosnak.
A görög legfelsőbb bíróság korábban úgy döntött, hogy a nyolcakat nem adhatják ki Törökországnak, a török igazságügy-miniszter pedig levelet írt görög kollégájának, azt állítva, hogy a szomszédos állam „bűnözők menedékhelyévé vált”. A bíróság a jövő hónapban dönt arról, hogy a nyolcak menedékkérelmét hogyan bírálja el. Prokopisz Pavlopoulosz görög államfő szerint a két ügyet nem szabad összekeverni, a görög katonákat fogságban tartják Edirnében, a nyolc török katona pedig szabályos menekültkérelmet adott be a hatóságoknak. Az ügy valószínűleg központi téma lesz a török választási kampányban, amely során az AKP kormánypárt arra fogja felhívni a figyelmet, hogy az ország stabilitását rengetegen próbálják meg aláásni.