– A következő tíz évben csaknem 200 ezer kilométernyi optikai kábelre lesz szükség Magyarországon, csak a Szupergyors internet program (SZIP) kábeligénye 25 milliárd forintot tesz majd ki, de hasonló léptékű fejlesztések a környező országban is zajlanak – emlékeztetett Rentkó András, a Pannoncom-Kábel vezérigazgatója a Magyar Időknek adott interjúban. A cégvezető úgy látja, hogy az előttünk álló digitális robbanás elengedhetetlen a gazdaság fejlődéséhez, ám problémákat is generál.
– Az európai kábelgyártási kapacitások rendkívül behatároltak, a jelenlegi gyártási ütemmel képtelenek lesznek alacsony költséggel kiszolgálni az igényeket. Emiatt a projektek lelassulhatnak, drágulhatnak. Pedig az, hogy a SZIP révén minden háztartásban elérhető legyen a nagy sebességű internet, vagy hogy az állami intézmények csatlakozzanak a Nemzeti távközlési gerinchálózatra, a digitális jólét kulcsát jelenti, a hálózatfejlesztés tehát nem akadozhat – hangsúlyozta a hazai távközlési-hálózatfejlesztési piac egyik legjelentősebb beszállítójának vezetője.
– Magyarország mindig is vezető szerepet játszott az új infokommunikációs fejlesztések bevezetésében, az 5G hálózat és a SZIP ugyanakkor erőteljes kihívásoknak teszik ki az ágazat szereplőit – jelentette ki Rentkó András a mai piaci helyzet kialakulásának kapcsán. Magyarázata szerint az egykori rézkábeles hálózatok minősége komoly kívánnivalót hagyott maga után, de ezek 2010 után kezdtek kiszorulni az optikai előfizetői fejlesztések megindulásával.
A hazai piacon nagyjából három-négy optikai kábeleket forgalmazó cég osztozik, különböző komplexitású rendszerek tervezését és szállítását vállalva. Rentkó András szerint a legjobb szolgáltató ismérve, hogy akár településeken belül vagy azok között, telephelyeken, irodaházakban is ki tudnak alakítani informatikai és távközlési hálózatokat. Ennél már csak az biztosítja jobban a versenyképességet – nemcsak az adott cég, hanem Magyarország számára is –, ha a vállalat saját maga gyárthatja az optikai kábelt.
Márpedig ha ezt belföldön nem sikerül megoldani, a dinamikus keresletnövekedés miatt a készletezés finanszírozása és a felhalmozó raktározás működési költsége egyértelműen drágítja majd a beruházásokat. Ez már most is tapasztalható, az optikai kábel felhasználása megötszöröződött az elmúlt években. A gyárak képtelenek tartani a korábbi gyártási határidőket, ma már akár négy hónapos átfutásnál tart egy-egy nagyobb megrendelés – mondja a szakértő.
A megoldást egy hazai optikai kábeleket gyártó, a magyarországi igények biztosítása mellett exportra is termelő üzem felépítésében látja a vállalatvezető. – Egy ilyen gyártókapacitás kialakítása stratégiai kérdés, hiszen lehetővé tenné a profitkoordinációt – mondta Rentkó András, hozzátéve, hogy a külföldi gyártói beszerzési források kapcsán kialakult árképzési sajátosságok miatt a jelenlegi eladási árba épített és így felszabaduló készletezési és raktározási költségtömeg átcsoportosítható lenne a hazai gyártásfejlesztésre.
Arra a kérdésre, hogy a tervezői és kivitelezői fronton elegendő-e a hazai kapacitás a SZIP megvalósításához, az ügyvezető egyértelmű nemmel felelt.
– Sajnos ez jelenleg az egyik legégetőbb probléma, amelynek megoldására keressük a lehetőségeket. Hiányzik a szakmai tapasztalattal rendelkező, nagy létszámú kivitelező gárda. A tervezői állomány jelentős része nyugdíj előtt álló szakember, és jelenleg ők is nagy leterheltséggel dolgoznak. A szakemberképzés területén beavatkozásra lenne szükség, ennek kialakításában nagy szerep hárul a kamarákra – jegyezte meg Rentkó András, hozzátéve egy viszonylag jó hírt is.
– Lassan megáll a kivitelezők külföldre vándorlása, mert a bővülő igények itthon is magukkal emelték a hazai béreket. A hazai gyártókapacitás és a képzésbiztonság megteremtésével pedig erőteljes lépéseket tehetünk egy fejlődő piacon.
Korszerűbb végpontok
Az állami intézmények által használt Nemzeti távközlési gerinchálózaton 4,73 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 1850 hálózati végpont fejlesztését végzi el a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., az Antenna Hungária Zrt., az MVM NET Zrt. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által alkotott konzorcium. A projekt célja a végpontoknál a 30 megabites sávszélesség biztosítása vezetékes és vezeték nélküli technológiákkal – írta az MTI. A fejlesztés biztosítja az elektronikus közigazgatási szolgáltatások hatékonyságát és az üzembiztonság növelését az információbiztonsági kockázatok mérséklése mellett. A 4,73 milliárd forint forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése biztosítja, a fejlesztés 2019 őszén zárul.