A cél az, hogy a kert tápanyag szempontjából önfenntartó legyen, és a lehető legkevésbé terheljük környezetünket – mondta el lapunknak Megyeri Szabolcs kertészmérnök. Hozzátette: akár elégetjük – amit nem javasol –, akár elszállítjuk a zöldhulladékot a kertből, mindig pótolni kell a szerves anyagot műtrágyával vagy szerves trágyával. Ez azonban pénzbe kerül, és a műtrágya ráadásul környezetterhelő eljárással készül.
A szakember szerint a levélhalmokat ne égessük el, hanem lehetőleg komposztáljuk a növényi maradékokat. – A komposztálás kiváló és környezetbarát módszer arra, hogy eltüntessük a felesleges zöld nyesedéket, amit aztán több hónappal később, például a tavaszi ültetési szezonban értékes és nem mellesleg ingyenes tápanyagként hasznosíthatunk – mondta. A komposztáláshoz csak egy alkalmas, oldalt áttört láda kell, egy vasvilla, amivel időnként átforgatjuk a halmot, és néha egy vödörnyi víz nedvesítésképpen.
Megyeri Szabolcs szerint még a nehezen vagy egyáltalán nem komposztálható dió, gesztenye és tűlevelű növények hulladékát se égessük, inkább szállíttassuk el a helyi köztisztasági szolgáltatóval. A tűzzel a zöldhulladék esetében sem szabad játszani. Az országos tűzvédelmi szabályzat tartalmazza a tűzgyújtás feltételeit. Belterületen csak akkor szabad a száraz növényzetet elégetni, ha azt a helyi önkormányzat rendeletben megengedi. Azonban sok településen nincs tűzgyújtásra vonatkozó helyi rendelet, mivel azt gondolták az önkormányzatok és a települések lakói, hogy bármikor lehet égetni. A szabályok szerint helyi rendelet hiányában azonban tilos az égetés a településeken, így marad a komposztálás vagy az elszállítás. Az országos tűzvédelmi szabályzat szerint a felelőtlen kerti égetés komoly pénzbírsággal sújtható.
Nem csak a jogszabályok miatt érdemes komposztálni az őszi zöldhulladékot. Kevesen tudják, hogy ennek elégetése mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint egy száz kilogramm növényi maradékot tartalmazó zöldhulladékkupac, amelyben vegyesen van avar, fűnyesedék és gallyak, meglepően komoly légszennyezést okoz. Az égés során nagy mennyiségben keletkezik fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. A kerti hulladékkal a mérgező, tartósan megmaradó vegyszermaradvány is elég, és nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább bővítve a légszennyező, rákkeltő anyagok listáját.