Egy magyar devizahiteles ügyben hirdetett ítéletet tegnap a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. A határozat lényegét Lehóczki Balázs, a testület munkatársa foglalta össze a Magyar Idők kérdésére.
A szakember az előzményekkel kezdte: a magyar törvényhozás évekkel ezelőtt olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek – egyebek mellett – megszüntettek a devizaalapú kölcsönszerződésekben bizonyos tisztességtelen feltételeket. Az árfolyamkockázat kérdésében azonban nem foglaltak állást az akkori paragrafusok, vagyis nem érintették a megállapodásoknak azt a részét, hogy ki viselje a forint gyengüléséből fakadó, adott esetben igen súlyos anyagi terheket.
– Az uniós jog szerint a tagállamok bíróságai nem vizsgálhatják azoknak a szerződési pontoknak a tisztességtelenségét, amelyek jogszabályok rendelkezéseit tartalmazzák, jelenítik meg – ismertette Lehóczki Balázs.
– Ám ebben az esetben a bizonytalanságot éppen ez a passzus idézte elő. Egyesek ugyanis úgy vélték, hogy amikor a magyar törvényhozás átalakította a hazai devizahitel-kölcsönöket és nem változtatott azon, hogy az árfolyamkockázatot az adósoknak kell viselniük, tulajdonképpen jóváhagyta, megerősítette, s jogszabályba foglalta ezt a helyzetet. Ebből pedig az következne, hogy a magyar bíróság nem vizsgálhatná az árfolyamkockázat ügyét.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tegnap azonban tiszta vizet öntött a pohárba. Az ítéletből az olvasható ki, hogy mivel a honi törvényhozás annak idején nem foglalkozott az árfolyamkockázattal, így a kölcsönszerződések erről szóló pontjai nem jogszabályi rendelkezést jelenítenek meg, vagyis a magyar bíróság megvizsgálhatja, hogy tisztességesek-e ezek a feltételek – fogalmazott Lehóczki Balázs.

A hazai károsultak az Alkotmánybíróság előtt is tüntettek
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Hozzáfűzte: a luxembourgi bírák kitértek arra is, mikor lehet tisztességtelen az árfolyamkockázat viselőjét megnevező feltétel. Akkor, ha a szerződési pontot nem világosan és érthetően fogalmazták meg. Ez ügyben támpontul szolgálhat, hogy az uniós bíróság szerint a bankok kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani ahhoz, hogy a kölcsönfelvevők megalapozott döntéseket hozhassanak. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem tartalmilag is érthetőnek kell lennie az ügyfél számára.
Vagyis, hogy az átlagos fogyasztó egyrészt felismerhesse, hogy a nemzeti fizetőeszköz az adott devizához képest leértékelődhet, másrészt érzékelhesse, hogy az esetleges árfolyamesésnek rá nézve akár jelentős anyagi következménye is lehet. A szerződési feltételek világosságáról és érthetőségéről a kontraktus megkötésének körülményeit és a szerződés többi más pontját figyelembe véve kell dönteni.
Lehóczki Balázs végezetül elmondta: az Európai Bíróság napirendjén további hat magyar devizahitelper szerepel, amelyek között szintén akad olyan, amely az árfolyamkockázat viselésének kérdés érinti. Szerinte a soron következő ügyek ítéletei akár nagy horderejűek is lehetnek.
A Kúria közleménye is jelzi, hogy a tegnap közzétett luxembourgi határozat nem jelentéktelen. A legfelső hazai fórum ugyanis tudatta: a rendkívül bonyolult jogi kérdéseket tárgyaló ítéletet a Kúria polgári kollégiuma tanulmányozza. Annak vezetője az ítélettel kapcsolatban felmerülő kérdések megvitatására összehívja az ilyen ügyeket tárgyaló bírák konzultatív testületét.
A Kúriánál ugyanakkor hozzátették: az ítéletből az már most megállapítható, hogy az árfolyamkockázat viseléséről szóló szerződési feltételek tisztességtelensége érdemben vizsgálható, tekintet nélkül a későbbi forintosítási és más devizahiteles törvényekre. Az ítéletből a Kúria szerint az is egyértelműen következik, hogy az ügy körülményeinek vizsgálata után az eljáró bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről.