Habár szabad szemmel még nem láthatók a fejlemények, jelentős előrelépések következtek be az elmúlt hetekben a Paks II projekt telephelyén. Az atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházásról Süli János beszélt lapunknak is az idei, tizedik alkalommal megrendezett nemzetközi atomenergetikai kiállításon. Az Atomexpo megnyitóját követően a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter emlékeztetett, hogy február végén az orosz fél megkapta a felvonulási területet.
Azóta pedig megszerezte az irodaépületre vonatkozó engedélyt, ez és az összesen nyolcvan kiszolgáló épület szintén még csak a tervezőasztalon létezik. Ezeknek el kell készülniük a főépület felhúzása előtt, amelynek az engedélye legkorábban a jövő év végén születhet meg a miniszter szavai szerint. A kiszolgálóépületek között lesznek irodák, étterem, lakatosműhely, betonüzem, továbbá egy olyan összeszerelőcsarnok, amelyben a helyszínre közúton egyben nem szállítható berendezéseket állítják össze.
A leghamarabb látható munka a felvonulási területen az lesz, amikor a magyar fél – kötelezettségének megfelelve – megkezdi a 20/10 kilovoltos villamosenergia-alállomás és a hálózat kiépítését, a kivitelezés ebben és a következő hónapban zajlik, és a nagyobb épületek építése alatt biztosítja az áramellátást – ismertette Süli János, aki egyébként ma jelenik meg a miniszteri meghallgatásán.
Szintén a kevésbé látható fejlesztések közé tartoznak azok a kisebb karbantartási munkák az érintett vasúti infrastruktúrán, amelyekhez már hozzáláttak – folytatta Süli János –, ezekkel biztosítható, hogy a jelenleginél nagyobb sebességgel lehessen szállítani anyagokat az építkezéshez. A miniszter felidézte az M6-os autópálya kivitelezését, amikor a vasúti pálya állapota miatt csak korlátozott sebességgel, óránként mindössze 10 kilométerrel haladhattak a kőszállító vonatszerelvények.
Először a villamosenergia-alállomást és a hálózatot építik ki
Fotós: Kurucz Árpád
A MÁV-val és az illetékes közútkezelő társaságokkal folytatott egyeztetések révén született meg a felújítási tervezet és a költségigény, amelyet a kormányzat részére már benyújtottak. Amint feláll az új kormány, a központi költségvetésben az elsők között jut szerephez a Paks körüli köz- és vasúti fejlesztés kérdése. A felújítások már csak azért is szükségesek, mert az anyagbeszállítást és az időszakonként nyolc-tízezer munkást és irányító személyzetet el kell bírnia az úthálózatnak. A városban a nagyobb építői létszám megjelenése először a jövő év végén várható, addigra olyan, kerítésen kívüli feladatokat is el kell végezni, mint óvoda és iskola, valamint lakások és más középületek építése.
Az idei költségekről a miniszter egyelőre nem kívánt pontos számot mondani, tekintettel arra, hogy ez annak függvénye, hogyan halad a beruházás. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a tíz év munkamennyiségét 110 kifizetéssel kalkulálták, amelyből tavaly tíz történt meg. Felidézte azt is, hogy a magyar állam e tíz számla összegének nyolcvan százalékát előtörlesztette az orosz hitelezőnek, nagyjából 78 millió eurót utalt át május 3-án (a döntés még ősszel született meg). A kormányközi megállapodás értelmében a magyar félnek díjmentesen lehetősége van erre, vagy a felvett összeg kiváltására kedvezőbb hitelkonstrukcióval élhet.
A miniszter és a magyar delegáció az Atomexpo alkalmából egyeztetett a Roszatom legmagasabb szintű vezetőivel az elmúlt időszakban megoldott feladatokról és a közeljövő súlyponti teendőiről. Jelenleg az engedélyezés van napirenden, a mellékletekkel együtt mintegy háromszázezer oldalas dokumentációt már megkapta a magyar fél az orosztól. Ezt három hónapos tanulmányozást követően nyújtják be az Országos Atomenergia Hivatalnak, amely – nemzetközi szakértők bevonásával – 15 hónapig vizsgálja a dokumentumot, amely alapján kiadhatja a főépületekre vonatkozó létesítési engedélyt. A projekt az ütemtervnek megfelelően halad, ma minden jel arra mutat, hogy 2026-ban és 2027-ben állhat üzemszerű áramtermelésbe az 5. és a 6. nukleáris blokk.
Újságírói kérdésre a miniszter elmondta, hogy a GE várhatóan 2021-ben lát hozzá a turbinasziget legyártásához – miután a közelmúltban megnyerte a beruházás legnagyobb értékű tenderét –, de van is még ideje, hiszen a berendezéscsoport csak az után jut szerephez az építkezésben, ha már elkészült a főépület, a gőzfejlesztők és más jelentősebb alkotórészek. Süli János szavai szerint a GE Hungary Kft. törekszik arra, hogy a lehető legtöbb alkatrészt magyar beszállítóktól szerezze be vagy magyarországi üzemében gyártsa le.
A hosszabb távú magyarországi villamosenergia-ellátás kapcsán a Magyar Idők felvetésére a miniszter elmondta: az erőművi beruházások arányát érthette Lázár János azon a közelmúltbéli kijelentésében, amelyben arról beszélt, hogy a hazai áramellátást fele-fele arányban atom- és megújuló energia fedezhetné. A miniszterelnökséget vezető miniszter mondata félreértésre adhat okot, hiszen a két tiszta áramforrás hátránya, hogy rugalmatlan.
– A 2011-ben elfogadott energiatörvényben az áll, hogy a hazai áramellátás három lábon áll, az atom–szén–zöld kombinációján – emlékeztetett a miniszter. – Figyelembe kell venni, hogy a közeljövőben mintegy 2000 megawatt (MW) megújuló és 2400 MW nukleáris kapacitás épül az országban, tehát a kijelentésében Lázár János inkább ezt érthette, bár ebben az ügyben még nem pontosítottunk. Az országos villamosenergia-rendszer rugalmasságát egyrészt biztosítják a gázerőművek, igaz, ezt nehéz készletezni és drága áramot állítanak elő, de ez a láb mindenképp megmarad az előnyei miatt.
A mátrai erőmű élettartama még 10-15 év, de a lignitvagyon alapján már született korábban döntés 500 MW kapacitásbővítésről. Előfordulhat, hogy a leállítással párhuzamosan megépül egy korszerűbb blokk, de erre most nem látunk rá, hiszen magánkézbe került, az új tulajdonos dönt majd erről a befektetői érdekek alapján – zárta szavait a miniszter.
