Az öt legolcsóbb főváros között volt a múlt év végén Budapest abban az összehasonlításban, amelyben a lakossági fogyasztók villamosenergia-, illetve földgázátlagárai szerepelnek – tette közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A vizsgált fogyasztók 29 európai főváros átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztási mennyiséggel és jellemzőkkel rendelkeznek.
Budapesten 11,61 eurócentbe került a vizsgált időszakban egy kilowattóra (kWh) villamos energia, míg a lista végén szereplő Belgrádban 7,22 eurócent volt az áram egységára. Csak Brüsszelben és Londonban csökkent az áram lakossági ára 2018 decemberében, míg a német, a román, a ciprusi, az olasz és az észt fővárosban emelkedett. A legtöbbet Koppenhágában fizettek a villamos energiáért, 32,3 eurócentet kilowattóránként.
A földgáz átlagára semelyik más fővárosban nem volt alacsonyabb, mint Budapesten, ahol 3,17 eurócentet kellett fizetni egy kWh-ért. A gáz ára Amszterdamban, Brüsszelben, Koppenhágában, Londonban, Párizsban és Bécsben csökkent, valamint emelkedés volt tapasztalható Athénban és Berlinben. Stockholmban volt a legdrágább a földgáz, a svéd főváros lakosai 24,01 eurócentet fizettek kWh-nként.
A magyar fővárosra vonatkozó, eurócentben számított árak hónapról hónapra néhány tizedet-századot elmozdulhatnak, ennek oka az euró–forint árfolyam mozgásával indokolható, hiszen a tarifa hatóságilag rögzített. A hatósági árak eltörlésére egyébként legkorábban 2025-ben tehet javaslatot az Európai Bizottság – írtuk meg korábban azzal kapcsolatban, hogy az Európai Tanács és a parlament a múlt év végén megállapodott az uniós Tiszta energia csomag egyes elemeiről.
Az egyezség szerint – amelyet még jóvá kell hagynia a testületeknek – az uniós tagállamok 2025-ig biztosan fenntarthatják a villamos energia árszabályozását. Elsősorban, de nem kizárólagosan a védett és energiaszegény háztartások segítésére alkalmazható továbbra is a rezsicsökkentés intézménye. A jogalkotók megjegyezték azonban, hogy az energiaszegénységet leginkább a szociális rendszereken keresztül kellene kezelni.
Az árszabályozás gyakorlatának fenntartása mellett a tagállamoknak jelentéseket kell készíteniük, amelyekben jelezniük kell, milyen lépéseken keresztül vezetik ki a szabályozott árakat. Az Európai Bizottságnak pedig 2025-ben átfogó jelentést kell készítenie a haladás folyamatáról, amelynek keretében javasolhatja majd a szabályozott árak eltörlését.
A fogyasztói árak hatósági szabályozása 2010-ben indult el, amikor kormányzat első lépésként befagyasztotta a villamos energia és a földgáz lakossági árát. Ezt követően, 2013 és 2014 folyamán az áram, a földgáz és a távhő ára egyaránt csaknem 25 százalékkal mérséklődött.
A 2010-et megelőző időszakban nyolc év alatt tizenötször emeltek árat a szolgáltatók, az áramé 111 százalékkal, a földgázé 258 százalékkal ugrott meg. Ennek eredményeként a magyarországi árakat tekintve a villamos energia a tizenharmadik, a földgáz pedig a tizedik legdrágább volt az uniós tagállamok között az Eurostat adatai szerint. Az áram ára akkoriban az uniós átlagnál is magasabb volt, míg ma attól húsz hellyel marad el az uniós statisztikai hivatal módszertana alapján.