Noha 2016 második negyedévében nem adtak át új nagyobb raktárhelyiséget Budapesten és környékén, az év második felében négy fejlesztés is elkészülhet, amelyek révén csaknem 60 ezer négyzetméterrel nő majd a főváros ipariingatlan-állománya – tudtuk meg a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumától (BRF). A gyáli, szigetszentmiklósi, vecsési és csepel-szabadkikötői beruházások mellett az ősz folyamán további mintegy 20 ezer négyzetméternyi spekulatív – azaz bérbeadási céllal készülő – ingatlanfejlesztést kezdenek el a főváros agglomerációjában, ezeket várhatóan 2017-ben adják át.
– A piaci keresletet és a jelenleg elérhető ingatlanállományt figyelembe véve szükség van új területekre. Egy-kétezer négyzetméteres igényekre továbbra is könnyen található szabad terület, azonban már az ötezer négyzetméternél nagyobb területigényű keresések kielégítése is problémát jelent a mostani üresedési mutató mellett – mondta lapunknak Pusztai Andrea, a Colliers International ipari ingatlan üzletágának társigazgatója. A BRF-tag ingatlan-tanácsadó cég szakértője hozzátette: a budapesti és környéki modern ingatlanállományból mindössze négy épület kínál tízezer négyzetméternél nagyobb, míg további hat épület ötezer négyzetméternél nagyobb helyiséget, sőt a vizsgált fővárosi modern raktárállomány mintegy hatvan százalékában jelenleg nincs bérelhető egység. – A korlátozott kínálat, a továbbra is élénk kereslet és a növekvő bérleti díjak további bérlői igények szerint kialakított és spekulatív fejlesztés elindítását fogja ösztönözni a közeljövőben – hangsúlyozta Pusztai Andrea.
A BRF adatai szerint a kevés elérhető szabad raktárterület miatt több nagy előbérleti szerződés köttetett a második negyedévben. Ezek mértéke a teljes bérlői kereslet csaknem ötödét tette ki. Az április–júniusi időszakban a bérleti szerződések túlnyomó többségét logisztikai parkok területére kötötték, átlagosan 5700 négyzetméterre, míg a városi logisztikát érintő bérbeadások átlagos mérete 1100 négyzetmétert tett ki. Mivel a városon belüli területek Budapest és vonzáskörzete teljes modern ipariingatlan-állományának csupán a tizedét jelentik, így e piac viszonylag kis méretéből fakadóan akár egy-egy nagyobb bérlő mozgása is jelentősen befolyásolhatja a kihasználatlanságot.
Ez történt a második negyedévben is: mivel megüresedett egy ötezer négyzetméter alapterületet is meghaladó méretű raktárhelyiség, ezzel a városi logisztika üresedési mutatója 13-ról 16 százalékra nőtt az év elejéhez képest. A városi logisztikában kisebb méretű bérelhető területek érhetők el, de a logisztikai parkokhoz képest 25-35 százalékkal magasabb fajlagos bérleti díjért kínálják ezeket. Így Pusztai Andrea szerint azok a bérlők, akiknek a városon kívüli helyszín is elfogadható, inkább az utóbbi megoldást választják.
– Becslésünk szerint a teljes kereslet idén is elérheti a tavalyi, csúcsot jelentő értéket. A korlátozott kínálat miatt úgy látjuk, hogy a teljes keresletből a szerződéshosszabbítások aránya továbbra is meghatározó lesz, de emelkedhet az előbérleti szerződéskötések aránya is – mutatott rá Pusztai Andrea. A jelenleg is tapasztalható jelentős mértékű kereslet miatt, a több készülőfélben lévő vagy tervezett fejlesztés ellenére sem elképzelhetetlen, hogy a logisztikai parkok idei 8-9 százalék körül alakuló kihasználatlansága tovább csökken a közeljövőben.