A kormány tervei szerint még idén bővülnek a családi otthonteremtési kedvezmény, vagyis a csok feltételei.
– A módosítás nyomán még több család juthat jelentős támogatáshoz. Az elképzelések ugyanis arról szólnak, hogy a jövőben a kétgyermekes családok is felvehetik a tízmillió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a három gyermeket nevelőknél pedig az összeg tízről 15 millióra emelkedik – mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese.
Tállai András hozzátette: ahhoz, hogy az új szabályok még ebben az évben életbe léphessenek, módosítani kell egyes banki szabályokat. Ennek munkálatai már zajlanak.
Tállai András röviden összefoglalta azokat az eredményeket, amelyeket a csok 2015 közepe óta tartó működése kapcsán érdemes kiemelni. A miniszterhelyettes elsőként azt említette meg, hogy szeptember végéig – vagyis valamivel több mint három év alatt – közel kilencvenezer család csokkérelmét fogadták be, az igénylések együttesen 257 milliárd forintról szóltak.
– Érdemes megvizsgálni – folytatta –, hogy az érintettek hogyan szeretnék felhasználni az elérhető összegeket. – A csok az új lakások építését és vásárlását támogatja kiemelten, de támogatás használt lakóingatlan megvételéhez is igénybe vehető. A kérelmezők kétharmada használt lakást nézett ki magának, a fennmaradó egyharmad pedig nagyrészt építkezéshez kért így forrást – mondta Tállai András, majd arra is kitért, hogy – az augusztusi adatok szerint – használt lakást inkább az egy- és kétgyermekes családok vásárolnak csokból, a lakásépítők és az új lakást vásárlók között viszont a háromgyermekesek vannak többségben.
A miniszterhelyettes megemlítette azt is, hogy a csokkal megvett, felépített ingatlanok átlagos alapterülete 90,7 négyzetméter.
– Összehasonlításképpen a 2015-ös lakásfelmérés adatai szerint a lakott lakások átlagos alapterülete 80 négyzetméter volt – mondta Tállai András, majd megjegyezte: az sem mellékes, hogy városban vagy kisebb településen használják fel az érintettek a csokot.
– A támogatások 68 százalékából a városokban, 32 százalékából pedig falun épült vagy cserélt gazdát ingatlan. Leszögezte: a kormány célja, hogy a vidéki kistelepüléseken tovább ösztönözze az otthonteremtést, ezt szolgálja majd az úgynevezett falusi csok, amelyről már elvi döntés született, a részletek kidolgozása pedig folyamatban van.
Tállai Andrást megkérdeztük arról az utóbbi időben a közbeszédben többször is felhozott véleményről, amely szerint túlzott a gyermekes családok állami támogatása.
– A nemzeti kormány számára a gyermek az első, a gyermekes családok könnyebb megélhetéséhez szeretnénk minden segítséget megadni – mondta, majd így folytatta: jó, ha mindenki tisztában van azzal is, hogy a gyermekek számának növelése a társadalom együttes érdeke.
A magyar társadalom egészének fontos – ha úgy tetszik, anyagi érdeke fűződik hozzá –, hogy megálljon a népességfogyás, szélesebb munkaképes csoport kell ugyanis ahhoz, hogy a magyar gazdaság évek, sőt évtizedek múlva is fejlődhessen, illetve hogy a majdani magyar társadalom – beleértve az akkori nyugdíjasokat is – megfelelő életszínvonalon élhessenek.
A miniszterhelyettes hozzátette: ezt az eredményt egyes országokban más kultúrájú bevándorlók tömeges behívásától, befogadásától remélik. A magyar kormány azonban nem a migrációban, hanem a magyar gyermeket nevelő családok támogatásában hisz.
