Áprilisban mutatja be a nyilvánosságnak legfrissebb felmérését a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) – mondta a lapunknak Dirk Wölfer, a szervezet kommunikációs osztályvezetője. Jelezte: 200-230 cég válaszaiból rajzolódik ki a kép arról, hogyan érzik magukat hazánkban a német tulajdonú cégek. A megkérdezettek között negyedrészben nagyvállalatok, nagyobb hányadban kis- és közepes cégek szerepelnek.
A felmérés azt vizsgálja, vajon a szereplők hogyan látják a gazdasági környezetet, abban Magyarországot mint befektetési helyszínt, és miként ítélik meg saját üzleti helyzetüket. Így többek között értékelik a közigazgatás állapotát, a munkaerőpiaci helyzetet, az adózási környezetet, a költségek szintjét, a jogbiztonságot, az oktatás, valamint a képzések minőségét.
Az 1993-ban alakult kamara első felmérése 1994-ben született, ám a mostanihoz hasonló formában 2005 óta készülnek kutatások. 2006 óta pedig hazánk mellett további 15 kelet-európai országban működő német vállalatot is megkérdeznek.
A kommunikációs vezető elmondta azt is, hogy a tapasztalatok alapján a válaszok tükrözik a nemzetközi gazdasági folyamatokat is. Így például jól látszott a kutatás eredményében a 2008–2009-es válság negatív hatása is. A korábbi felmérésekben viszont azt tapasztalták, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan javuló körülményekről számolnak be a cégek, amelyek főként az üzleti környezetet veszik alapul döntéseiknél.
A legutóbb, 2017 őszén publikált felmérés szerint a hazánkban működő német érdekeltségű vállalatok kitűnőnek értékelik gazdasági helyzetüket. A vállalatvezetők válaszai szinte valamennyi kérdésben még derűlátóbbak voltak, mint korábban. A mintegy 100 vállalat több mint kétharmada (68 százaléka) jónak tekintette saját üzleti helyzetét, ami még a tavaszinál is érezhetően jobb (akkor 55 százalékon állt a „jó” válaszok aránya), egyúttal a 2005 óta mért legjobb érték volt.
A Siemens az egyik legnagyobb befektetőként hosszú évek óta részt vesz a kamarai felmérésben
Fotós: Kurucz Árpád
Ugyanakkor nem csupán a jelenlegi helyzetet ítélték minden eddiginél jobbnak a megkérdezettek, hanem a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat is: a válaszadók 52 százaléka számított saját helyzetének további javulására és csupán négy százaléka annak romlására. A DUIHK felmérései ebben a tekintetben sem mutattak soha ennél jobb arányt.
A jó hangulat természetesen legfőképpen a Magyarországon és a legfontosabb gazdasági partnernél, Németországban uralkodó kedvező gazdasági helyzeten alapul. A vállalati szférában tapasztalt jó hangulat egybecsengett a német és a magyar gazdaságra vonatkozó legújabb előrejelzésekkel.
Itt érdemes megemlíteni azt a háromoldalas riportot, amelyet a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilap közölt a magyar, lengyel és cseh piacon működő német cégekről még januárban. Erről a G7 gazdasági hírportál számolt be.
A cikkben az áll, hogy miközben rengeteg kritika éri a nyugaton tekintélyelvűnek tartott kelet-közép-európai kormányokat a sajtószabadság korlátozása és az állami korrupció miatt, a gazdasági élet szereplői elégedettek a helyzettel. Jelentős profitot termelnek, nyernek a közbeszerzéseken a helyi partnereikkel, és az állami támogatásokra sem lehet panaszuk.
A cikkben megszólalt Uwe Schneider-Kühn, a Siebtechnik gépgyártó vállalat részlegvezetője is, aki évtizedek óta ismeri a magyar piacot. Szerinte nehéz kívülről Orbán Viktort szeretni, de a gazdaságpolitikáját jónak tartja.
Hasonló elismeréssel nyilatkozott Ulrich Bettermann, az OBO cégtulajdonosa is, aki büszke a budapesti kormánnyal ápolt jó kapcsolatára – ismertette a G7. A német nyelvű Budapester Zeitung főszerkesztője, Jan Mainka pedig úgy fogalmazott: ha a német cégek választhatnának Magyarországon, 90 százalékuk Orbán Viktorra szavazna.
Mint arról lapunk is beszámolt a napokban, ehhez képest a The Jerusalem Post cikke szerint a Soros-hálózat egyik NGO-jának vezetője, a magyar állampolgár Dénes Balázs arra próbálja rávenni a német kormányt, hogy a Magyarországon tevékenykedő német vállalatokon keresztül zsarolja meg hazánkat.
