Boldoggá avatták a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanúhalált halt Brenner János katolikus papot kedden Szombathelyen. A több mint tizenötezer ember részvételével tartott, latin nyelvű, boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását. A szertartás részeként, Brenner János ereklyéit testvére, Brenner József nagyprépost egy szentségtartóban az oltár mellé helyezte.
A boldoggá avatási szertartást követő szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében kiemelte: az 1950-es években a folyamatosan az egyházat támadó intézkedések, a szerzetesrendek feloszlatása, majd az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások közepette Brenner János „szemet szúrt” az állam megbízottjának.
– Fő bűne az volt, hogy szerették a fiatalok és szerették az öregek – mutatott rá a bíboros. Felidézte, hogy milyen brutális kegyetlenséggel – harminckét késszúrással, testét megtaposva, csontjait eltörve – oltották ki a fiatal káplán életét.
– Magát nem tudta megvédeni, de az oltáriszentséget megóvta a meggyalázástól – fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, úgy találtak rá holttestére, hogy kihűlt bal keze még szorította az oltáriszentséget tartalmazó tarsolyt, amit a szíve fölött tartott.
Angelo Amato bíboros olvasta fel Szombathelyen Ferenc pápa levelét
Fotós: MTI/Szigetváry Zsolt
A bíboros szavai szerint a hatvan évvel ezelőtti sötét, téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk „az új, nagy, fényes pártfogó”, Boldog Brenner János. Hozzátette: sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt, vagy támadások és üldözések áldozta lett. – Aztán egyszerre csak fölragyog a fény, és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége – tette hozzá.
Erdő Péter úgy fogalmazott: Nyugat-Magyarország „szenteket termő vidék”. Arra utalt ezzel, hogy már 303-ban, a Diocletianus-féle keresztényüldözés során itt halt vértanúhalált Szent Quirinus, itt született 316-ban Szent Márton, az európai szent, itt élt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa, és ennek a földnek a szülötte, Mindszenty József bíboros is. A szertartáson számos egyházi és világi tisztviselő mellett a kormány képviseletében részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.
Este hat órakor gyalogos zarándoklat indult a Szentgotthárdhoz tartozó Rábakethelyről a zsidai Jó pásztor kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondtak, majd felkeresték azt a helyet, ahol Boldog Brenner János vértanú halált halt.
Testvérek az egyház szolgálatában
A rendszerváltásig szinte semmi érdemlegeset nem tudott a vértanúhalált halt bátyja, János halálának hátteréről Brenner József – a nagyprépost erről a Magyar Kurírnak adott interjújában beszélt. Hozzátette: 1989-ig még csak el sem juthatott a gyilkosság helyszínére, mivel a szigorúan ellenőrzött határsávban volt, és még 2000-ben is tudott meg újdonságokat az esetről. Az interjúból kiderült az is, hogy a család mindhárom fia pap lett. A fivéreket ugyan többször is kifaggatták a gyilkosság után, de nem bántották őket. Bátyja megölésével kapcsolatban azt mondta: a vértanúság hivatás, amelyet Isten iránti szeretetéből vállal valaki. – János átadta az életét Istennek, rábízta magát – fűzte hozzá. (MI)
