„Nyílt ég, nyílt társadalom – Hogyan hasznosíthatja a civil közösség az új technológiákat a társadalmi változások elősegítésében?” címmel rendezett konferenciát még májusban az Átlátszó.hu. Az eseményen képviseltette magát a Central European University (Közép-Európai Egyetem) – amelynek Soros György örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke –, illetve a New York-i Data and Society társadalomkutató intézet.
A május 9–10-i eseményről az Átlátszó majd két hónappal később, július 5-én számolt be. Eszerint a kétnapos konferencián több szakértő beszélt saját tapasztalatairól a drónhasználattal kapcsolatban, valamint a résztvevők a gyakorlatban is kipróbálhatták, hogyan lehet felvételeket készíteni madártávlatból. Mindez azért is érdekes, mert a Magyar Időknek az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) megerősítette, hogy az új határőrizeti rendszer hétfő éjféli bevezetése óta a magyar–szerb határon keddig tizenegy drón mozgását észlelték, amiket a rendőrség szerint feltehetőleg embercsempészek irányítanak.
„Az Átlátszó egyelőre nem készített drónfelvételeket a magyar–szerb határon, más civil szervezetek tevékenységéről nem tudok nyilatkozni” – közölte megkeresésünkre Bodoky Tamás. A jövőt firtató kérdésünkre a portál főszerkesztője ugyanakkor azt mondta, hogy „az idevonatkozó törvényi előírások tiszteletben tartásával el tudom képzelni, hogy akár az Átlátszó, akár más civil szervezet a közvélemény tájékoztatása céljából kamerás drónfelvételeket készítsen a szerb–magyar határon”. Azon felvetésünkre, hogy van-e áthallás a májusi konferencia címe és Soros György nyílt társadalomra vonatkozó törekvései között, Bodoky úgy felelt: „Nekem úgy tűnik.”
Az Átlátszó májusi konferenciáján egyébként kiderült, hogy 2009–2015 között egyre több civil kezdett el drónokat használni, ami a vizsgált időszak végére meg is haladta a katonai használat gyakoriságát. A drónok használata szerintük segített például abban, hogy megbecsüljék a 2014-es budapesti, internetadó elleni tüntetésen részt vevők számát. De Bodoky itt arra is felhívta a figyelmet: a drónok akár az elszámoltathatóság során is fontos eszközök lehetnek, hiszen könnyen vizsgálható egy politikus meggazdagodása az alapján, hogy mekkora házban él, főleg, ha az nem korrelál a vagyonbevallásában szereplő adatokkal.
Mint arról lapunk már írt: az Átlátszó 2015-ös beszámolójából kiderül, hogy 23 millió forinttal a Soros György alapította Open Society Institute volt a portál legbőkezűbb támogatója. Az új határőrizeti rendszer bevezetése miatt már tiltakozott a Magyar Helsinki Bizottság is, amelynek szintén a Soros György-féle alapítvány az egyik legfőbb támogatója.
Hiányosságok
Magyarországon jelenleg nincs a drónokra vonatkozó külön jogszabály, de a törvényi szabályozás előkészítése már elkezdődött, több minisztériumban is foglalkoznak az üggyel – mondta lapunknak Sipos Zoltán légi közlekedési szakértő. A pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos, hogy annak, aki drónokat használna, egyedi engedélyt kell kérnie, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hivatala ad ki.
Az engedély nélkül drónt működtetők ellen a jelenlegi hatósági eljárások gyakorlata alapján a rendőrség lép fel. Mivel a magyar rendőrség jelenleg nem rendelkezik olyan technikai eszközzel, amely képes lenne elfogni vagy leszállásra kényszeríteni a drónokat, ezért az intézkedés elsősorban a repülőeszköz irányítóinak megtalálásával éri el a jogtalan légtérhasználat megszüntetését. Arról, hogy milyen összetett témáról van szó, az NKH elnöke már egy tavalyi konferencián is beszélt.
Győri Gyula akkor azt mondta, először is azt kell tisztázni, hogy mi a drón. „Olyan szerteágazó technikai spektrumról beszélünk, hogy szinte lehetetlen mindent lefedő szabályozást alkotni” – fogalmazott. Győri szerint különbséget kell tenni a hobbi- és a hivatások drónhasználók között. Amíg ugyanis például a katonák parancsokhoz tartják magukat, addig a civilek természetesen nem, ráadásul a döntő többségnek semmilyen előképzettsége nincs a drónreptetéshez.