Rendkívül lehangoló eredménnyel zárult a 2014/2015-ös Nemzeti egységes tanulói fittségi teszt (NETFIT®): a magyar diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott, és gyakorlatilag nincs állóképességük. Ez utóbbit az úgynevezett ingafutással mérték (egymástól 5 méter távolságban lévő párhuzamos vonalak között kellett ötször oda-vissza futni a lehető leggyorsabban), és azt találták, hogy az életkor előrehaladásával egyre gyengébben teljesítettek a gyerekek. Olyannyira, hogy míg a 10-11 évesek több mint 70 százaléka jó állóképességről tett tanúbizonyságot a tesztben, a 18 éves fiúknak már csak a 36, a lányoknak pedig a 21 százaléka produkálta ugyanezt.
– Az életkorral nő a kövér gyerekek aránya, iskoláskorba lépve drámaian megugrik az elhízás előfordulása – mondja Molnár Dénes professzor. A gyermekkori betegségek megelőzésére a pécsi gyermekklinikán létrejött első magyarországi prevenciós központ ötletgazdája és vezetője szerint ennek sok oka van. Egyrészt, míg az óvodában a gyerekek szabadon mozognak, diákként az iskolában és otthon tanulva is sokkal többet ülnek, másrészt a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is jellemző, hogy csak kevesen járnak gyalog, biciklivel iskolába, a gyerekek egészségtelenül táplálkoznak, és egyre több időt töltenek a különböző képernyők előtt, miközben összességében alig kényszerülnek erőteljesebb fizikai aktivitásra.
– Mindezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint Európában a magyarok a legelhízottabbak. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, minden ötödik kisgyerek és minden negyedik kamasz elhízott – mondja Molnár professzor, hozzátéve, hogy az okokat ismerve a változtatás iránya is egyértelmű. Ahhoz, hogy érdemben vissza lehessen szorítani az elhízást Magyarországon, komplex, hosszú távú programokra van szükség. A szakember szerint az elszórt helyi kezdeményezéseket egy nemzeti elhízásellenes programnak kell felváltania. A pécsi prevenciós központ ezért is vállalta fel az elhízás megelőzésére irányuló szakmai kezdeményezések összehangolását, továbbfejlesztését és népszerűsítését, egy egységes nemzeti koncepció megalkotását, szorosan együttműködve az óvodákkal, iskolákkal, házi gyermekorvosokkal, védőnőkkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal.
Az Összefogás a gyermekek egészségéért program, amelyben a gyermekgyógyászat és betegségmegelőzés legismertebb szakmai szervezetei vesznek részt, azért is különös jelentőségű, mert a gyerekkorban beidegződött rossz szokásokat felnőttkorban már sokkal nehezebb levetkőzni, így a túlsúlyos gyerekekből nagy valószínűséggel túlsúlyos és beteg felnőttek lesznek. Sőt, az elhízás miatt több olyan betegség is egyre gyakrabban megjelenik már gyermekkorban – szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, cukorbaj –, ami erre a korosztályra korábban nem volt jellemző.
– Az úgynevezett 2-es típusú, tehát nem inzulinfüggő diabétesz hazánkban szerencsére még csak ritkán fordul elő gyermekeknél, azonban azzal, hogy az elmúlt 20-25 évben megkétszereződött az elhízott gyerekek aránya, sokaknál megjelent egy fokozott inzulintermelési készség, ami a későbbi cukorbetegség előszobája is lehet – magyarázza Blatniczky László, a Magyar Elhízástudományi Társaság vezetőségi tagja. Ez azt jelenti, hogy a szervezetükben elindult egy kóros anyagcsere-folyamat, amely a serdülőkor végére helyreállhat, de az is megtörténhet, hogy fiatal felnőtt korukra egy magas vérnyomást, szív- és érrendszeri problémákat, cukorbetegséget is magába foglaló komplex kórkép alakul ki náluk, amit metabolikus szindrómának nevezünk. Az anyagcserezavart szénhidrátszegény diétával és fokozott fizikai aktivitással lehet helyreállítani, mert ha a testösszetételben csökken a zsírszövet aránya, az javítja az anyagcserét. A szakember az ízületeket megterhelő szárazföldi sportok helyett az úszást és a vízilabdát ajánlja a túlsúlyos gyerekeknek.