Soha nem látott mértékű változások történtek az elmúlt másfél évben a magyar bölcsődei rendszerben. Fejlesztésével a kormány célja valódi választási lehetőséget biztosítani az anyáknak arra, hogy eldönthessék: otthon maradnak a gyerekükkel, vagy elhelyezkednek a munkaerőpiacon. A statisztikák azt mutatják, hogy a gyermekek életkorának növekedésével egyre inkább megnő a munkavállalási kedv.
Egy 2016-os felmérés szerint a két év alatti gyermekeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája mindössze hat százalék, a két-három éves gyermekeket nevelőknél harminc százalék. A három-öt éves kicsik mamáinak 65 százaléka áll munkába, az öt-hat éveseknél pedig 75 százalék ez az arány. Ráadásul a 2014 elejétől bevezetett gyed extra megemelte a bölcsődék iránti igényt, hiszen munkavállalás esetén is megilleti a szülőket a gyermekek után járó állami támogatás, és a bölcsődei felvételnél előnyt élveznek a dolgozó szülők gyermekei.
A bölcsődei rendszer reformja 2017 januárjában kezdődött és 2018 végéig tart. Gyakorlatilag 2017 elejétől beszélhetünk új – a korábbi hagyományossal párhuzamosan működő – bölcsődei formákról: minibölcsődéről, családi bölcsődéről és munkahelyi bölcsődéről. Minden olyan településen, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él vagy öt család kéri a bölcsődei ellátást, ott valamilyen módon meg kell ezt oldania az önkormányzatnak, akár önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel is.
A kormány húszmilliárd forintot fordít bölcsődék fejlesztésére, az összegből három-négyezer új férőhely jöhet létre. Az összegre háromféle pályázaton keresztül jelentkezhetnek majd önkormányzatok, valamint egyházi és civil fenntartók. A Pest megyére koncentráló négy és fél milliárd forintos, hazai forrású kiírás már megjelent, a pályázatokat szeptember 10-től nyújthatják be az önkormányzatok.
Negyvennél több három év alatti kicsinek már jár egy bölcsi
Fotó: Bach Máté
Hagyományos bölcsőde építése vagy bővítése esetén hatvan- és négyszázmillió, meglévő önkormányzati ingatlan férőhelybővítése érdekében végzendő átalakításra tíz- és százmillió forint közötti összeget lehet igényelni. Minibölcsőde építésére, bővítésére, illetve meglévő ingatlan átalakítására három- és ötvenmillió forintra lehet pályázni.
Várhatóan még a napokban megjelenik egy másik, szintén haza forrású, négy és fél milliárd forint keretösszegű pályázati kiírás, amelyre az egész országból jelentkezhetnek majd önkormányzatok új bölcsőde vagy minibölcsőde létrehozására.
Szeptemberben félmilliárd forint keretösszegre jelentkezhetnek egyházi vagy civil fenntartók családi bölcsőde, valamint a közép-magyarországi régióban munkahelyi bölcsődék létrehozására. További tízmilliárd forintos keretből a területi operatív programok átcsoportosításával valósulnak meg bővítések az ország középső részén kívül eső térségekben.
A szakemberek bíznak a munkáltatók növekvő érdeklődésében, hiszen jelentős támogatást nyerhetnek el akkor, ha munkahelyi bölcsődét kezdenek el működtetni. A munkáltatóknak is érdeke, hogy létrehozzanak ilyeneket, hiszen így tudják megtartani s már a gyermek hároméves korának betöltése előtt visszahívni a kisgyermekes munkavállalókat, ami a mai munkaerőhiányt figyelembe véve gazdasági racionalitás és érdek is.
Hazánkban 2010-ben még csak 32 516 bölcsődei férőhely volt, ez a szám mostanra 48 ezerre emelkedett, a cél pedig az, hogy 2020-ra hatvanezer hely legyen az országban.
