Matthias Rössler a Magyar-Német Fórum 26. közgyűlésének megnyitóján, kedden Budapesten azt mondta, a német történelem legboldogabb pillanata 1989-ben Németország újraegyesítése volt. Ebben Magyarország is szerepet játszott, hiszen a magyar-osztrák határon vágták át először a vasfüggönyt.
Abban az évben teljesedett ki a közép- és kelet-európai népek dédelgetett álma, elindulhattak a szabadság felé vezető úton – fogalmazott az Andrássy Egyetemen tartott rendezvényen a szász politikus.
Kitért arra is, hogy Európában új repedések alakulnak ki, de bízik benne, hogy ezeket le lehet küzdeni, ha beszélnek a vitás kérdésekről, ha folytatják a párbeszédet.
Matthias Rössler közölte: Stanislaw Tillich, a Bundesrat elnöke, a Szász Szabadállam miniszterelnöke az előre jelzett programmal szemben nem tud részt venni a megnyitón, mert egy megbeszélés miatt vissza kellett utaznia Németországba.
Balázs Péter, a Magyar-Német Fórum társelnöke, a Bajnai-kormány külügyminisztere, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának alelnöke kiemelte, különleges értéket képvisel a fórum, mivel évente kínál alkalmat arra, hogy közösen kiválasztott témakörökben kötetlenül eszmét cseréljenek a két ország különböző politikai beállítottságú képviselői.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójával kapcsolatban azt mondta, a magyarok többsége ma is a nyitott és szabad nyugati modellt, a jólétet választja, ahol a nemzeti identitás jól megfér az európai együttműködéssel, sőt a kettő egymást erősíti.
A rendezvényre meghívták Elmar Brok európai parlamenti képviselőt, a Magyar-Német Fórum társelnökét, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnökét, ő azonban az EP plenáris ülése miatt nem tudott részt venni az eseményen. Üdvözlőlevelét Matthias Jopp, az Európai Politikai Intézet igazgatója olvasta fel.
Elmar Brok levelében méltatta az 1956-os forradalmat, és azt hangsúlyozta, milyen fontos a szabadság és a demokrácia manapság is, amikor jellemző a populizmus terjedése. Úgy fogalmazott, ahhoz, hogy megőrizzük az európai értékeket – a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat, az egyenlőséget, a jogállamiságot -, ellen kell állnunk a nacionalizmusnak. Egyedül az Európai Unió tud a biztonságról és a stabilitásról gondoskodni – fűzte hozzá.
Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke azt hangoztatta, hogy manapság is fontosak a kétoldalú kapcsolatok, mert ezek nélkül nem jöhet létre megfelelő multilaterális rendszer. Hangsúlyozta, Európában a legkényesebb kérdésekben – mint például a migráció – csak a párbeszéd hozhat megoldást.
Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete arról beszélt, Németország ma már más, mint huszonöt éve volt, és Magyarországnak erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy jobban megértse a mai Németországot, ebben pedig segíthet a fórum is.
Heinz-Peter Behr, Németország budapesti nagykövete azt mondta, Európának össze kell zárnia és a globális versenyben meg kell védenie a pozícióját, erre azonban párbeszéd nélkül nincs lehetőség.
A Magyar-Német Fórumot 1991-ben hozták létre Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár kezdeményezésére, és azóta a két ország közötti kapcsolatok egyik legfontosabb intézménye.
A mostani kétnapos budapesti eseményre a két ország külügyminisztériumainak képviselői mellett számos magyar és német tudóst, politikust, gazdasági vezetőt, civiltársadalmi képviselőt, valamint a magyar-német kapcsolatok további erősítésében érdekelt szereplőket hívtak meg.
Az idei fórum témái között szerepel a demográfiai fejlődés, a migráció, Európa munkaerő-piaca és versenyképessége, valamint az Európai Unió és Törökország kapcsolata.
