A Teréz körúti robbantás után néhány órával Papp Károly országos rendőrfőkapitány már közölte: a támadás a rendőrök ellen irányult, és a nyomozó hatóság hét verziót (hipotézist) állított fel a merényletet kiváltó okra. Lehetséges verzió volt a terrormerénylet, a sértettek – a sérült rendőrök – magánéletbeli problémája, korábbi követelés nyomatékosítása is. Információnk szerint ezeket azonban mind kizárták mint lehetséges kiváltó okokat. A sorban ott szerepelt a szakemberek által rettegett hetedik verzió is, az „unabomber”, a magányos elkövető valamilyen extrém ideológiával. Minderről Korinek László egyetemi tanár, kriminológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja beszélt egy előadásában.
Értesülésünk szerint a gyanúsított, P. László elfogása óta az „unabomber”, azaz a magányos elkövető verziója erősödött meg a legjobban, annak ellenére, hogy a hatóságok eddig nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy miért történt a támadás. A gyanúsított nem működik együtt a nyomozókkal, csak azt hajtogatja, nincs köze a történtekhez, ám érdemi vallomást továbbra sem tesz. Ügyvédje, Brunner Tamás szerint azért nem beszél a robbantásról, mert – állítása szerint – nem ő volt, így nem tudhat a részletekről semmit. P. László elfogásának bejelentésekor az is elhangzott, hogy bűnismétlésre, azaz újabb robbantásra készülhetett.
Az ok megállapítása azonban szükségszerű – mondta előadásában Korinek László. Felhívta a figyelmet, hogy a nyomozás során meg kell válaszolni hét kérdést: Mi? Hol? Mikor? Hogyan? Ki? Kivel? Miért? Erre épül a bizonyítékok négy területe: a nyomok, az anyagmaradványok, a vallomások és az okiratok rendszere. A kérdések megválaszolása, a bizonyítékok beszerzése elvezet a csúcsra, mivel a helyes válaszok és a válaszokat alátámasztó valós bizonyítékok a hétmilliárd emberből csak egyre illenek rá. Az első négy kérdésre ismerjük a választ. Tegyük fel, hogy P. László a helyes válasz arra a sorban az ötödik kérdésre, hogy ki követte el a Teréz körúti robbantást, és a helyszínen – a jelenlegi adatok szerint – nem volt társa, de kérdés, volt-e egyébként segítője, például a pokolgép elkészítésében.
Jelenleg a legfontosabbnak tűnő kérdés, hogy miért tette az elkövető, amit tett. Az indok megismerése azért fontos, mert a hatóságoknak tudniuk kell, van-e valamilyen ideológia a tett mögött, egy olyan ideológia, amelynek akár más követői is lehetnek. Korinek László kiemelte, hogy az eredeti Unabomber, az amerikai matematikus Ted Kaczynski Unabomber kiáltványában amellett érvelt: tettei szélsőségességük ellenére szükségszerűek, mert így tudja felhívni a figyelmet a modern technológia veszélyeire. Merényleteit abban a reményben követte el, hogy ezzel másokat is a technikai fejlődés általi leigázásuk elleni harcra inspirál. Kaczinsky 20 éven át küldözgette levélbombáit felelős beosztásban lévő embereknek. Hárman meghaltak, huszonhárman megsebesültek. Bűnösnek vallotta magát, cserébe nem végezték ki, életfogytiglani büntetését tölti,
a szabadulás reménye nélkül. Az ideológiájának pedig nem voltak és nem akadtak követői.
Korinek László reményét fejezte ki előadásában, hogy a gyanúsított személyében a Teréz körúti robbantás valódi elkövetőjét fogták el a hatóságok.