A kancelláriaminiszter elmondta: ahhoz, hogy július 1-jével az új állami tisztviselői kar létrejöjjön, át kell alakítani a járási és a kormányhivatalokat, amelyekben jelenleg mintegy 36 ezer ember dolgozik. – Ennek a számnak év végére 30 ezer alá kell csökkennie. Amennyiben ez megtörténik, lehetőség lesz a 30, majd 2018-ig a 50 százalékos béremelésre – hívta fel rá a figyelmet. Tájékoztatása szerint ma 90 központi költségvetési intézmény van Magyarországon, amelyek a bürokráciát növelik, hazánk versenyképességét azonban csökkentik. – Jelenleg Európának a versenyképességi tartaléka Közép-Európában van. Míg Lengyelország, Csehország és Szlovákia az elmúlt években növelte a versenyképességét, Magyarország a legjobb esetben is csak stagnált – mutatott rá Lázár János. Hozzátette: Európában átlagosan 10-12 százalék – Ausztriában 10, Németországban 11, Szlovákiában 13, Lengyelországban 9,7 százalék – dolgozik az állami szférában, nálunk ez a szám 18-20 százalék körül mozog, ami egymillió embernek felel meg. Megfontolásra javasolta a brit példát, amely értelmében ha egy tárca új szabályozási elképzeléssel áll elő, akkor meg kell jelölnie két jogszabályt, amelyet megszüntetne.
Lázár János szerint érdemes átgondolni a 73 háttérintézmény megszüntetését és visszaintegrálását a minisztériumokba. A cél az, hogy új kormányzati struktúra alakuljon ki Magyarországon. Lázár János lapunk kérdésére ugyanakkor leszögezte: az érintett minisztériumokkal folyamatosan konzultálnak, „nagyon jó észrevételeik vannak, korrekt, értelmes diskurzus zajlik jelenleg”.
A miniszter azt javasolta a kormányfőnek: a háttérintézmények eredeti költségeinél 20 százalékkal kevesebb bérelőirányzatot kapjanak a tárcák. Ezenkívül az önkéntes kilépési program részeként, aki 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között kilép ezektől a szervektől, a végkielégítésénél jóval nagyobb, 5-10 millió forintos összeget kaphat, ha vállalja, hogy nem állami, önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10-15 évben.
További, a bürokráciacsökkentésre irányuló kezdeményezés, hogy a kormány újraindítja a Karrierhíd programot, amelynek értelmében a munkaadók támogatást kapnak, ha állami szolgálatból kilépett munkavállalót vesznek fel. Ezenkívül aki elérte a nyugdíjkorhatárt, annak ki kell lépnie az állami szolgálatból, a távozók helyére pedig nem vesznek fel senkit. Lázár János reményei szerint ezek a döntések még februárban megszületnek, a kormányfőnek pedig azt javasolja: az év második felében az állami cégek foglalkoztatási viszonyait is vizsgálják felül.
A kancelláriaminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország túlszabályozott ország, ám a bürokráciacsökkentés jegyében már 110 törvény és 158 végrehajtási rendelet módosult. Kitért a 2014 és 2020 közötti uniós pénzek felhasználására is, aminek kapcsán javasolni fogja: mindenki, aki uniós pályázaton nyer, a támogatási szerződés megkötésekor 50 százalékos előleget vehessen fel a beruházás megvalósítására. – Ezenkívül, ami az adóbürokráciát illeti, Magyarország az egyik legrosszabban teljesítő ország az EU-ban, a miniszterelnök azt kérte Tállai András adóügyekért felelős államtitkártól, hogy tegyen javaslatot az adóeljárás módosítására – tette hozzá Lázár János. Ismét megerősítette: májusra 270 kormányablak lesz kész, ahol a tervek szerint év végére ezer ügyet lehet majd intézni.
A tervezett intézkedésekre a Demokratikus Koalíció úgy reagált: a Fidesz nem a bürokráciát, csak a munkahelyek számát csökkenti.