A Népszabadság riportban számolt be arról, hogy május 11-én az ELTE egyik klubjában a pultos, aki mellesleg lány, rászólt két csókolózó leszbire, hogy „ne már!”. Ebből lett is egy jókora diszkriminációs dzsihád, amely a „küldd ide a górét!” jelenetben folytatódott.
A hely vezetője egyből levágta, hogy leszbikkel nem jó ujjat húzni, mert jobb esetben bukja a szerződését, rosszabb végkifejlet esetén Hillary Clinton fogja emlegetni a következő beszédében. Rögtön bocsánatot kért a lányoktól, és megkövette őket a pultos hölgy is. Az incidens azonban egy ittas férfi jóvoltából azzal folytatódott, hogy megjelentek a rendőrök. Igen, jól olvassák, rendőrt hívtak a pultos lányra.
Idézem a Népszabadságot: „A hatóságiak negyedórán belül meg is érkeztek, és miután tájékozódtak a kialakult helyzetről, meghallgattak minden felet, ők sem értették, hogy miért is vannak pontosan itt, és miért is kell intézkedniük. Ezután a békesség kedvéért az üzletvezető és a pultos lány még egyszer bocsánatot kért a lányoktól a rendőrök jelenlétében is, majd megbeszélték, hogy legközelebb isznak a békülésre egyet közösen.”
Mivel az egyenruhások nem tudtak különösebb intézkedést foganatosítani, és talán már a nagy összespanolásban a pultos lány egy Sex On The Beach-et is kevert a két azonos nemű szerelmesnek, véget is érhetett volna a sztori. De nem. Itt, kérem, hátrányos megkülönböztetés esete forog fenn, amit nem lehet annyiban hagyni! Jött a mindenkor éber leszbikus közösség, és büntetett.
Az ELTE BTK egyik volt tanára leszbikus smárolós flashmobot szervezett a klub elé csütörtökre. A rendezvény felhívását a Labrisz Leszbikus Egyesület egyik tagja hirdette meg a Facebookon, aki azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy fontosnak érezték az eseményt, ezért álltak a villámcsődület mögé.
Közbevetőleg jelezném, hogy az a kulcskérdés, hogy illik-e egyáltalán pultnál vagy nyilvános helyen szenvedélyesen csókolózni, a jelen információk ismeretében sem a tanárnőnél, sem egyesületi szinten nem vetődött fel. És mivel az illemtanóra kimaradt a leszbiknél, érkeztek is a transzneműekkel az ELTE klubja elé csókolózni.
De jöttek a Konzervatív Hallgatók Egyesületének tagjai is, akik az azonos nemű performanszot szervező Szűcs Teri tanárnővel ellentétben, nem gondolták úgy, hogy „minden leszbikus csók egy forradalom”.
Erről van itt egy videó a 24.hu dokumentálásában, ahol azt is nyomon követhetjük, hogy konzervatív ellentüntetők elég explicit módon adnak hangot nemtetszésüknek a leszbikus rendezvény és az egész LMBTQI-mozgalom miatt.
A provokatív esemény persze másoknak sem feltétlen szimpatikus, de hát melegszervezetek esetében mire is számíthatunk? (Épp nemrég írtam a múltkori vallásgyalázó abortuszellenes tüntetésükről.)
Aki már látott homoszexuális felvonulást, az nehezen keveri össze az úrnapi körmenettel. Épp ezért tolerálható nehezen a legtöbb melegszervezet tevékenysége. Még a látszatát sem kerülik a fogadott provokátorságnak és az agresszív nyomulásnak. Tényleg olyan, mintha lételemük lenne a balhé. Persze értem, hogy követni kell a nemzetközi trendeket, és az előírtaknak megfelelően kell elkölteni a kapott támogatást. És ezen a dramaturgiai ponton most jöhetne a „sorosozás”, de kihagyom, mert bár a rendezvény mögött álló Labrisz több amerikai alaphoz is sikerrel pályázott, a lényeg, hogy nyertek pénzt a Nemzeti Civil Alaptól is. Épp ezért, ha már a magyar többségi társadalomtól elvárják a támogatást és a toleranciát, cserébe megtanulhatnának végre viselkedni.