Továbbra is csigalassúságú a Vizoviczki László és társai ellen a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt, zárt ajtók mögött folyó vesztegetési per. Dobó Dénes, a törvényszék sajtószóvivője szerint elsőfokú ítéletre reálisan 2019 év végére lehet számítani.
Az ügyben védői feladatokat ellátó ügyvédek szerint ehhez azonban Vatai István hadbírónak az eddigi gyakorlattal ellentétben sűrűbben kell tárgyalási napokat kitűznie.
A hadbíró 2015. január 14-én tartotta az első tárgyalási napot a nyomozó hatóság által a nyomozás során titkosított ügyben, amit idén november 20-ig további 59 tárgyalási nap követett. Folytatásra azonban csupán 2019 februárjától kerül sor, amikor is nyolc egymás utáni tárgyalási napot tűzött ki Vatai hadbíró. Dobó Dénes sajtószóvivő szerint előreláthatólag ez az ütemezés folytatható az év folyamán.
Tart a bizonyítási eljárás, amely során a bíróság eddig negyven tanút hallgatott ki. Csak az elsőként sorra került, koronatanúnak számító, egykori Vizoviczki-testőr vallomása 25 tárgyalási napon keresztül folyt, nyilatkozata mintegy 1100 oldalt tesz ki. Még több mint száz tanút kell meghallgatni, és csak utána következnek a vád, majd a védelem szakértői, a védelem esetleges tanúi.
Egyes védők úgy vélik, amennyiben szakértői ellentmondások lesznek a bizonyítási eljárás során, akár újabb szakértők kirendelése is lehetsé, így az elsőfokú ítélet átcsúszhat akár 2020-ra.
Az ügyben 22 terhelttel szemben összesen 68 történeti tényállás alapján indítványozta a Központi Nyomozó Főügyészség 91 oldalas vádirata a bűnösség megállapítását.
A terjedelmes ügy 90 kötet nyomozati iratot foglal magában, amely összesen több mint százezer oldalnyi bizonyítékot jelent, továbbá csatolt iratként több kötet titkosított anyag is tartozik hozzá. Nagyban lassítja a tárgyalást, hogy az ügyet negyven évre titkosították, a kilencvenoldalas vádirat részletei is titkosak, az eddig meghallgatott tanúk is több államtitokról beszélhettek.
A tárgyaláson jegyzetelhetnek a vádlottak és védőik, ám a feljegyzéseket nem vihetik ki az épületből, azokat a hivatalos iratokkal együtt a bíró lepecsételt páncélszekrényében őrzik. Az iratokba betekinteni csak a bíró jelenlétében lehet. Mindezt Debrecenben, miközben a vádlottak és a védők zömmel budapestiek.
A vád szerint az éjszakai életben diszkópápaként is emlegetett Vizoviczki László 2005 óta korrumpálhatott – mások mellett – vezető beosztású rendőrtiszteket.
A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van.
A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján 2012 februárjában kezdődött, majd május 31-én őrizetbe vették Vizoviczkit, a testőrét, Varga Istvánt – az ügyben ő a koronatanú –, valamint Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét és Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét.
Június elején kattant a bilincs Gulyás Imrének, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetőjének és Koblencz Attilának, a BRFK volt felderítő nyomozójának csuklóján.