Bár a végzős középiskolások külföldi továbbtanulási szándékáról nehéz pontos képet kapni (az Oktatási Hivatal nem vezet nyilvántartást erről), a Magyar Időknek nyilatkozó intézményvezetők arról számoltak be, hogy a diákok öt-tíz százaléka más országban szerezne diplomát.
A legtöbb végzős gimnazista Bécsben próbál szerencsét
Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója lapunknak elmondta: intézményükből nem szándékoznak tömegesen külföldre menni, ám idén a korábbinál többen, az érettségizett 130 közül körülbelül tíz fiatal folytatja máshol tanulmányait. Ők jellemzően Bécsben jogot, Németországban valamilyen műszaki képzést választanak.
Az iskolaigazgató hangsúlyozta, ezek a fiatalok nem az oktatás hazainál magasabb színvonala miatt mennek elsősorban külföldre, hanem mert „szomorú, de külföldön képzelik el a jövőjüket”. – Hiába színvonalasabb itthon például a műszaki képzés, a diákok úgy állnak hozzá, hogy egy más országban szerzett diplomával nagyobb esélyekkel indulhat a nemzetközi karrierjük – magyarázta.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója lapunknak elmondta: náluk tíz százalék körül van a külföldön továbbtanulni tervező diákok aránya, ami növekvő aránynak számít. Elsősorban Ausztriába – azon belül is Bécsbe – mennek a fiatalok. Ennek pedig részben az az oka, hogy Győrtől Bécs gyakorlatilag azonos távolságra van, mint Budapest. Emellett néhányan az Egyesült Királyságban és Dániában választanak egyetemet.
Horváth Péter szerint a diákokat főleg közgazdasági típusú képzések érdeklik, amelyekhez különböző ösztöndíjakat nyernek el. Emlékeztetett: ebben szerepet játszik, hogy itthon az elmúlt években csökkentek a közgazdászképzési keretszámok. Iskolájukban van olyan végzős is, aki diákolimpián ért el helyezést és ősztől Cambridge-ben tanul tovább.
Pálffy Zoltán, a veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatóhelyettese lapunk megkeresésére úgy tájékoztatott: az intézményben érettségizett diákok 95 százaléka nem gondolkodik külföldi továbbtanulási lehetőségeken.
– Egy évfolyamon öt-tíz fő az, aki a magyar felsőoktatási intézmények megjelölésén túl próbálkozik külföldön, jellemzően Bécsben, Grazban, illetve Németország déli és délkeleti részén. Az pedig nagyon ritka – a most zárult tanévben csupán két fő –, aki kizárólag más országban képzeli el a továbbtanulást – informálta a Magyar Időket Pálffy Zoltán. Megjegyezte: azok a diákok, akiket mindkét helyre felvesznek, gyakran a magyarországi intézmény mellett döntenek, és inkább ösztöndíjakkal mennek ki külföldre tanulni.
