Ahogy átlapoztam a matematikaérettségi első részét, az volt a meglátásom, hogy egy értelmes általános iskolás örülne neki, és meg is tudná oldani, mert a tizenkét feladat közül három volt olyan, amelyhez középiskolai ismeretek kellettek, de azokat se nevezném komplikáltnak.
Ez tehát ajándék feladatsor volt, már csak azért is, mert a ketteshez 25 pont szükséges, és az érettségi első része 30 pontos – mondta lapunknak Lenti Éva Gabriella matematikatanár, akinek osztálya érettségizett a Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziumában.
Ismertetése szerint a második részben, amelyben sok pontot lehetett szerezni, a kötelező feladatok viszonylag sok begyakorolható elemet tartalmaztak. – Ebben is találtam olyan feladatot, amelynek megoldásához alig kellett a középiskolai tananyag.
A választható feladatok között egy, a 16-os sorszámú, durván nehéz, összetett, csúcskategóriás példa volt, szövegezése egy teljes oldalt vett igénybe. Tapasztalatom szerint a diákok – ha tehetik – ilyen hosszú szövegbe már bele se olvasnak – magyarázta a tanárnő, aki arról is beszélt, hogy aki ezt kihagyta, még mindig választhatott másik két feladat közül. Elmondása szerint ezek már nem voltak annyira nehezek.
Kifejtette, hogy az egyik egy csonkakúp térfogatának kiszámolása, amelynél a térlátás és az ebben való gondolkozás okozhatja a nehézséget, a másik pedig a diákok internetezési szokásairól szólt, az egyenes arányosságot kellett használni ahhoz, hogy választ adjanak a kérdésre.
– Sok képlet-behelyettesítéssel közvetlenül megoldható feladat volt, vagyis amikor arról beszélek, hogy könnyű, akkor ez alatt azt értem, hogy nem kellett túl sok problémával foglalkozniuk, nem kellett sok helyről számolással gyűjtögetniük adatokat – fejtegette a pedagógus, aki azt hangsúlyozta, hogy ezek a képletek a függvénytáblázatban is szerepelnek.
Szavai szerint az elmúlt évtizedekhez képest sokkal könnyebb a mai gyerekek helyzete egy matematikaérettségin, ebben a tekintetben nincs ok panaszra.
Mint mondta, idén a 16-os feladattól eltekintve a szöveges példákat érthetően fogalmazták meg. – Ez azért érdekes, mert az elmúlt évek során a szövegértést belecsempészték a matematikaérettségibe is, de sokszor nyakatekert mondatokat használtak, vagyis korábban volt rá példa, hogy a végzősök nem értették a szöveget, így nem is tudták megoldani a feladatot, ám idén ilyen probléma nem volt – fogalmazott Lenti Éva Gabriella.