A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Budapesti Gazdasági Egyetem tavaly októberben írt alá együttműködési megállapodást és támogatási szerződést, amely alapján november elején megalakult a BGE-n a Keleti Üzleti Akadémiai Központ. Munkáját az MNB 120 millió forinttal támogatta a 2016/2017-es tanévben. A fő cél a kelet-ázsiai nyelveket beszélő, az e térségben lévő országokat ismerő szakemberek – főleg közgazdászok – képzése.
– A Keleti Üzleti Akadémia nem egy oktatási részleg, hanem egy koordinációs és tudományos központ, amely a BGE-n működik – mondta lapunknak Heidrich Balázs, az egyetem rektora. Ismertetése szerint nem véletlen, hogy ebben a témában az általa vezetett intézményt találta alkalmasnak a Magyar Nemzeti Bank, mert náluk, a külkereskedelmi karon az ázsiai nyelvek és üzleti kultúrák tanítása, valamint kutatása több mint húsz éve zajlik.
A rektor arról is beszélt, hogy bár voltak előzmények, de nem ennyire koncentráltan és nem ilyen anyagi háttérrel. A múlt évben ugyanis 300 hallgató tanult, az oktatók közül pedig huszonöten dolgoztak, kutattak az akadémia szervezésében.
– Amit világosan látni az első év tapasztalatai alapján, hogy az egyik legsikeresebb tevékenység a nyelvtanfolyamok meghirdetése volt, ahol kínai, japán és indonéz nyelven indítottunk képzéseket, amelyekre három-négyszeres volt a túljelentkezés – magyarázta Heidrich Balázs, aki azt is elmondta, hogy nemcsak nemzetközi üzleti élettel és turizmussal foglalkozó diákok, hanem pénzügy-számviteli, valamint kereskedelem és marketing szakos hallgatók is nagy számban pályáztak a betöltendő helyekre.
Eddig is utaztak hallgatók ösztöndíjjal Kínába, és különösen Japánba; az egyik tokiói egyetemmel például húszéves a BGE együttműködési kapcsolata, de mostantól sokkal nagyobb létszámban tudnak hallgatók egy évre vagy egy nyári egyetemre menni az érintett országokba üzleti szakokra tanulni a Keleti Üzleti Akadémia szervezésében.
Lapunk azon kérdésére, hogy a tapasztalatok alapján a magyar hallgatók mennyire tudnak helytállni az ázsiai oktatási intézményekben, a rektor kifejtette: aki jelentkezik egy ilyen ösztöndíjra, abban már biztosan van némi talpraesettség. Hozzátette, hogy a városok és az egyetemek is érdekesek a hallgatóknak, de arról is igazán lelkesen számolnak be, amikor megismerik a vidéki életet.
– Nemcsak a diákok, hanem az oktatók-kutatók is pályázhatnak ösztöndíjas továbbképzésekre – közölte a rektor, aki arról is beszélt, hogy eddig Japánba, Tajvanra, Malajziába és Vietnamba mentek ki különböző kutatási témák feldolgozására.
S hogy mennyire használható majd az üzleti világban az akadémián megszerzett tudás? – Az ázsiai világ nyelveit és üzleti életét ismerő hallgatók közvetlenül tudják hasznosítani tudásukat. Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte keresett az ilyen szakember – hangsúlyozta a rektor, aki szerint kontinensünk polgárai számára még kevéssé egyértelmű, hogy a Távol-Keletnek mi a mostani és mi a jövőbeni a szerepe.
Mindenesetre hamarosan Japánra fókuszáló konferenciát szervez az egyetem, ahol kisebb szakmai műhelyt tartanak többek között a japán és a magyar munkakultúra közötti különbségről. – Mindezek mellett terveink között szerepel egy mesterképzés és egy angol nyelvű alapszakos képzés indítása is kelet-ázsiai üzleti tanulmányok címmel