Ismét a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát jelölték ki annak az újrainduló büntetőpernek a tárgyalására, amelyben az elsőfokú – a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői, valamint az áfacsalási botrányáról elhíresült Egymásért alapítvány egyik kulcsfigurája ellen hozott – elmarasztaló ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban megsemmisítette. Erről tájékoztatta lapunkat Molnár Lajos, Galambos Lajosnak, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának védője, aki érdeklődésünkre úgy vélte, hogy a katonai tanács ősz elején tűzheti ki a per tárgyalási napjait.
Mint azt tavaly október 19-én megírtuk, az ügyben első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék folytatólagosan elkövetett vesztegetés és államtitoksértés miatt öt év börtönbüntetésre ítélte Galambost, akivel szemben 150 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el, és nyolc évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától is.
Az ügy elsőrendű vádlottját, a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet kétrendbeli folytatólagos vesztegetés miatt négy év börtönnel sújtották és öt évre eltiltották a közügyektől. A harmadrendű vádlottat, az NBH egykori osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt vesztegetés miatt három év börtönre, valamint százmillió forint vagyonelkobzásra ítélték, és ugyancsak öt évre eltiltották a közügyektől.
A Gyurcsány-kormány időszakában működött alapítványhoz kapcsolódó minősített, tehát titkos eljárásról a Pesti-
Srácok egy vallomás alapján úgy számolt be, hogy az egykori közhasznú szervezet évekig a legmagasabb rangú titkosszolgák kifizetőhelyeként működhetett.
A vád szerint Jakubinyi Róbert vesztegetett
Fotó: Havran Zoltán
Ennek az ötlete – a vallomás szerint – Jakubinyi Róbert fejében fogant meg, de az alapítvánnyal összefüggő hálózat nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül. Jakubinyi a szolgálataiért cserébe állítólag azt kérte a titkosszolgálati vezetőktől, hogy simítsák el a büntetőügyeit, és ebben egy vallomás szerint az NBH vezetői partnerek voltak.
A tanú a portál szerint azt állította: Galambos mintegy 150 millió, Gyarmati százmilliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. A jogászt nem vádolták meg az ügyben, azonban Galambost és Gyarmatit pontosan a fenti összegű vagyonelkobzással is sújtották az első elsőfokú eljárásban.
Gyarmati és Simon egyébként tényleges titkosszolgaként, engedéllyel vett részt az alapítvány kuratóriumának munkájában, míg Galambos a főigazgatói posztról távozva került be a közérdekből létrehozott szervezetbe.
Úgy tudjuk, az új eljárás előkészítése a végéhez közeledik, s a minősített per érintheti a polgári elhárításnak a Gyurcsány-kormány idejére datálható egyéb tevékenységeit is, amelyek az eljárástól függetlenül ugyancsak államtitkot képeznek.
