Minden májusban megjelennek a kertekben, parkokban, korhadt fák környékén a tőrösdarazsak, amelyek sokakban nagy riadalmat keltenek. Az elsőre ijesztőnek tűnő rovarok szokatlanul nagyra nőnek. A nőstény példányok akár négy centiméter nagyságúak is lehetnek, míg a hímek általában két centi hosszúságúak. A félelmek azonban alaptalanok, hiszen a tőrösdarazsak nem veszélyesek sem az emberre, sem az állatokra.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője közleményben hívta fel a figyelmet a tőrösdarazsak védelmére. Eszerint a rovarok természetes úton tartják kordában a cserebogár-szaporulatot, valamint védett állatok, természetvédelmi értékük ötvenezer forint.
A szervezet emlékeztetett rá, hogy a tudatlanság és a hozzá nem értés sajnos évről évre nagy számú egyed pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat. Ennek a rovarcsaládnak a tagjai nagy termetűek és látványos megjelenésűek, a legnagyobb európai faja, az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is egyben.

Rengeteg védett rovar pusztul el emberi gondatlanság miatt
Fotós: MME
Ez a rovar nem tévesztendő össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal és a kecskedarázzsal.
A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogja meg az ember őket) nem ellenünk használják, mérgük pedig nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál.
A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. A tőrösdarazsakkal egészen nyár végéig találkozhatunk a természetben, jellemzően a talaj közelében, ahol lassan repülnek.