Országszerte megemlékezéseket tartanak önkormányzatok, fegyveres testületek és társadalmi szervezetek vasárnap a magyar hősök emlékünnepe alkalmából azokra a katonákra és civilekre emlékezve, akik a történelem folyamán életüket áldozták Magyarország szabadságáért, függetlenségéért és fennmaradásáért. A magyar honvédség központi megemlékezését Pákozdon tartják, ahol beszédet mond Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
A magyar hősök emlékünnepét minden évben május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az I. világháború idejére, az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amelyet báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezett. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni.
Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, amelynek feladata a települések emlékműállítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, amelyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén, amely azóta is az egyik helyszíne az elesett harcosok előtti főhajtásnak.
1946-tól elmaradtak a hivatalos megemlékezések: a világháborúk hőseiről Magyarországon csak 1989. május 29-én emlékezhettek meg ismét nyilvánosan, elsőként Szekszárdon. Az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját hivatalosan is a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította.