A gyámhatóságnál dolgozó ügyintézők számát az idén 16 százalékkal emelik, 30 százalékkal bővítik a gyermekjogi képviselők és 10 százalékkal a gyermekvédelmi szakértői bizottságokban dolgozók létszámát. A 2018-as tanévkezdettől minden járásban kötelezővé válik az iskolai és óvodai szociális munka, az új szolgáltatáshoz a kormány 5,6 milliárd forintot biztosít.
Három éven belül a kormány a még megmaradt 13 nagy létszámú gyermekvédelmi otthont is bezárja, és korszerű körülmények között helyezi el lakóikat, illetve szorgalmazza nevelőszülőkhöz kerülésüket. A gyermekvédelmi szakellátás legfontosabb feladatává tették, hogy a 23 500 állami gondozásban élő gyermek valóban életre szóló esélyt kapjon. Ennek legfontosabb eszköze a közösségbe ágyazás.

A kulturált környezet hozzájárul a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növeléséhez
A szocializmusban az állami gondozás egyet jelentett az elkallódással. Most viszont igyekeznek visszaadni a társadalomban azt a hitet, hogy ma már az állami gondozás valóban fel tudja készíteni a gyermekeket az önálló, teljes életre. Párhuzamos társadalmak helyett befogadó társadalmat szándékoznak létrehozni.
Erről szól a városok szélén, a társadalomtól elkülönítetten létrehozott gyermekvárosok bezárása, s a gyerekek elhelyezése 8–12 személyes lakásotthonokba vagy a családias körülményeket biztosító nevelőszülői szolgálatnál. Az elmúlt időszakban állami gondozásba került, tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek már nem intézményekbe, hanem nevelőszülőkhöz kerültek.
Erről lapunknak Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára korábban úgy nyilatkozott: a nevelőszülői hálózatokat egyházak, civil és állami szervezetek működtetik, a megnövekedett igények miatt ők maguk próbálják a saját rendszereiket bővíteni hirdetésekkel, nyílt napokkal, tréningekkel.
Léteznek területi egyenlőtlenségek is. Budapesten, a Közép-Magyarország régióban és Nyugat-Magyarországon az országos átlagnál alacsonyabb a nevelőszülők aránya. A kormány a gyermekotthonok felszámolásával párhuzamosan 400 millió forintot biztosít 2560, a rendszerbe újonnan belépő nevelőszülő kiképzésére, továbbá 500 millió forintot a már ezzel foglalkozók továbbképzésére. A nevelőszülői díjak mértéke néhány éve még 15 ezer forint körül volt, 2018-ban ez az összeg már átlépi a 60 ezer forintot.
A három év felettiek óvodáztatásának kötelezővé tétele, az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése is fontos családpolitikai lépés volt. December közepétől az egész országra kiterjesztette a kormány a hátrányos helyzetű gyermekes családoknak szánt ételcsomag osztását, amelyre a következő években 18,3 milliárd forintot fordítanak.
A „hátránykompenzációra” a három évnél fiatalabb gyereket gondozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok jogosultak. A program kísérleti szakasza egyébként tavaly júliusban indult el Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol október végéig 63 ezer, tartós élelmiszert tartalmazó csomagot osztottak ki egymilliárd forintnyi uniós forrásból.
Most, az országos méretűvé vált programban a csomagokat havonta egyszer osztják, s a korábbi 8 ezer forintról 13 ezer forintra növelték a csomagonkénti ráfordítást. A csomagok tartalmát felülvizsgálták, ezért új, tartós élelmiszerek kerültek bele, amely így már tíz kilogrammos.
Új elem, hogy nemcsak a három évnél fiatalabb gyerekek esetén kapnak a családok élelmiszercsomagot, hanem a hátrányos helyzetű várandós anyák esetében már a magzat 3. hónapjától jogosultak rá. Ugyanakkor bővítik a három év alatti gyermekek és édesanyjuk számára napközbeni szolgáltatásokat nyújtó Biztos kezdet gyermekházak rendszerét is.