Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte tegnap Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornokot a Fővárosi Törvényszék, miután bűnösnek találta befolyással üzérkedés bűntettében.
A bíróság további büntetésként eltiltotta a közügyek gyakorlásától, hatszázezer forint pénzbírságot szabott ki rá, valamit százhúszezer euró értékű vagyonelkobzást is kirótt Kiss Ernőre. A terhelt és ügyvédje megalapozatlanságra hivatkozva fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős.
Kiss Ernőt első fokon azért ítélte el a Fővárosi Törvényszék, mert közvetítőként tüntette fel magát abban az ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárást elsimítsák, annak eredménye Kocsis számára kedvező kimenetelű legyen.
Emlékezetes, a Központi Nyomozó Főügyészség 2011 októberben emelt vádat Kiss Ernő ellen, akivel szemben folytatólagosan, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Törvényszékhez. A folytatólagosságot azonban végül a bíróság az ügy bizonyítékainak fényében nem tartotta megalapozottnak.
A tábornokot az MVM és a BKV egykori vezetője, Kocsis István jelentette fel, azt állítva, hogy Kiss 1,8 milliárd forintnak megfelelő eurót kért, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter révén közbenjárjon Kocsis már vádemelés alatt lévő ügyében. Kiss azzal hitegette Kocsist, hogy a pénzért cserébe belügyminisztériumi kapcsolatai révén elsimítja az ellene indult sikkasztási ügyet. A vesztegetési pénz részeként 2011 januárjában Kiss Ernő az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki gyanúsított a Kocsis ellen indult büntetőeljárásban.
A tábornok ugyanakkor a korábban tett vallomásában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, állítása szerint csupán azért kért pénzt az egykori MVM-vezértől, illetve annak közvetítőjétől, hogy kiderítse, Kocsis saját büntetőügyének elsimítása érdekében képes lenne-e akár vesztegetést is elkövetni. A bíró a döntés indoklásában emlékeztetett: Kiss Ernő később ténybeli beismerő vallomást tett a bűncselekményben, annak elkövetését azonban végig tagadta. Ezt a vallomást enyhítő körülményként vette számításba az ítélethozatalkor, súlyosbításként könyvelte el azonban, hogy Kiss Ernő ellen korábban már zajlott büntetőeljárás.
Az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetőjét 2013. december elején hallgatták ki, majd őrizetbe is vették, és harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték. A bíróság döntése értelmében Kiss Ernő leghamarabb két év múlva, a kiszabott büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra.
