– Az 1956-os Kossuth téri sortűz áldozatai éppúgy a haza hősei, mint azok, akik fegyverrel a kezükben estek el – mondta Boross Péter volt miniszterelnök tegnap az áldozatok emlékhelyén, Budapesten. Szavai szerint a legaljasabb dolog történt azokkal, akik 1956. október 25-én a Kossuth térre jöttek megismételni a 23-ai eseményeket.
– Nem nyílt harcban, nem szembenézve, hanem aljasul, a háttérből dördültek el azok a lövések, amelyek annyi ember életét követelték – fogalmazott az egykori kormányfő, hozzátéve: minden országnak létezik salakja, amelyik hajlandó vállalni a szabadságért küzdő életek pusztítását. Boross Péter kitért arra is: a magyarság megmaradásának titka, hogy ha bennünket történelmi balszerencse ér, annak emléke éltető erővé válik a következő századokban.
A volt kormányfő szerint a lövésekkel indult a harc
Fotó: MTI
– A Kossuth téren meghaltak emléke is a magyarságeszmény és a megmaradás erőforrása, az ott leadott sortűz indította el 1956-ban az igazi harcokat, az itteni áldozatok vére kiáltott a magasba, hogy ez így nem mehet tovább. Mi megtanultuk a magyar történelemből, hogy az elveszített harcok üzenete időről időre előtör – jelentette ki a politikus.
Mint mondta, ezért volt 1990 után fontos cél annak felkutatása, hogy mi történt és ki lőtt. – Azonban a nagyhatalmi megállapodások keretében létrejövő rendszerváltoztatás idején nem sikerült megnevezni és felelősségre vonni az igazi bűnösöket. Azok a diktatúrák mindig megússzák a felelősségre vonást, amelyeknek időt ad a történelem. E rendszerek megváltoznak, megtanulnak mosolyogni, és a világ nyugati felén is más benyomást keltenek, talán meg is kedvelik őket – hangsúlyozta a volt miniszterelnök.
A megemlékezés végén Boross Péter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta az áldozatok emlékművét. Az ünnepségen részt vett mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Steinbach József református és Márfi Gyula katolikus püspök, valamint az ’56-os szervezetek képviselői.
Az 1956. október 25-én az Országház előtt békésen tüntető többezres tömegre leadott sortűz áldozatainak száma máig bizonytalan, egyes források néhány tucatra, mások azonban több százra teszik a halottak számát.
