Másodfokú, jogerős ítéletében hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta szerdán Vizoviczki László elsőrendű vádlottat felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla.
A Fővárosi Törvényszék tavaly tavasszal első fokon szintén hét év szabadságvesztésre és 600 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Vizoviczkit, ám nem mondták ki a bűnszervezetben való részvételt.
A vállalkozó nem jelent meg az ítélethirdetésen
Fotó: Havran Zoltán
Tegnap azonban a vádlottak nagyobb részével kapcsolatban nemcsak ezt, hanem azt is kimondták, hogy feltételesen nem bocsáthatók szabadlábra. Úgy tudjuk, hogy az ítélethirdetésen meg sem jelent vállalkozót védő ügyvédcsoport megosztott abban a kérdésben, hogy a minősítés változása miatt van-e helye további jogorvoslatnak, és várhatóan a Kúria elé viszik majd az ügyet.
Álláspontjuk szerint ugyanis nemcsak a minősítés, hanem a büntetés is súlyosbodott, lévén Vizoviczkit és öt társát kizárták a kedvezményből. Így az elítéltek a büntetésük kétharmadának letöltése után nem szabadíthatók, és ezzel a döntéssel kvázi egyharmaddal megemelték a büntetésüket.
A budapesti és debreceni éjszakában diszkókirályként is ismert vállalkozó ellen 2012 februárjában a Nemzeti Védelmi Szolgálat operatív nyomozásának adatai alapján indult büntetőeljárás.
Az évek során háromszor rendelték el az előzetes letartóztatását, majd helyezték házi őrizetbe, hogy végül 2016. augusztus 1-jén 250 millió forintos – rekordnak számító – óvadék ellenében ismét házi őrizetbe kerüljön.
Összesen több mint három évet töltött kényszerintézkedés hatálya alatt, így a hétéves ítéletéből valamennyivel több, mint három évet kell majd letöltenie. Amint bevonul a fegyházba, visszautalják neki az óvadék összegét, amit egyébkét állítása szerint rokonai, barátai adtak össze számára.
A tényállás szerint Vizoviczki László a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night clubokból álló cégcsoportot, amelyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtek el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával.
Az elkövetés módjának lényege, hogy a vádlottak a szórakozóhelyeken nem ütötték be a bevétel egy részét a pénztárgépbe.
A táblabíróság ítéletének szóbeli indoklás szerint a vádlottak szervezett, összehangolt, bűncselekmények elkövetésére irányuló tevékenységet folytattak, a cégcsoport Vizoviczki László ellenőrzése és irányítása alatt állt, az utasítások végigvonultak a hierarchikus szervezeten, az ügyvezetők a vállalkozó bizalmi emberei voltak, és a mulatókban működő pénztárgépek adatainak manipulálása a bevétel csökkentésére irányult.
A vállalkozó másik, zárt ajtók mögött tárgyalt elsőfokú pere a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt rendkívül lassan zajlik. Ítélet csak jövőre várható a rendőri vezetők és más hatósági személyek megvesztegetése miatt még 2015-ben indult eljárásban.
A vád lényege, hogy az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások, majd vendéglátóipari tevékenysége kapcsán ismert Vizoviczki jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda vezető beosztású tisztjeivel és más hatóságok dolgozóival.
A vádhatóság szerint a rendőrök feladata az volt, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor azokról előre értesítsék őt.
