A világ népesedésének kérdéseivel foglalkozó hivatal, a Population Reference Bureau minden évben megjelentet egy kiadványt. Az idei dokumentum (2017 world population data sheet) augusztusban jelent meg. Az interneten is elérhető publikációból többek között kiderül, hogy a világon a nyolcadik legmagasabb termékenységi arányszám Nigériát jellemzi, ahol a nőknek statisztikai átlagban 5,5 gyereke születik.
Ez a félig keresztény, félig iszlám vallású ország most 191 millió fővel a világ hetedik legnépesebb országa. A 2050-re vonatkozó előrejelzés szerint India és Kína után a világ harmadik legnépesebb országa lesz 411 millió fővel. Jelenleg Nigéria migrációja alacsony, de a népesség megduplázódásával párhuzamosan a kivándorlás is emelkedhet.
A tíz legmagasabb termékenységű ország Afrikában és azon belül a szubszaharai régióban található. Ennek megfelelően a világ nagy régiói közül Közép-Afrikában a legmagasabb a termékenységi arányszám: 5,9 gyerek/nő értékkel. Itt a várható népesség 13 éven belül másfélszerese, míg 33 éven belül két és félszerese lesz a jelenleginek. A migráció mértéke most még itt is mérsékelt. Afrikán kívül még Nyugat-Ázsiában és Közép-Ázsiában magas – 2,8 gyerek/nő – a termékenységi arányszám.
Az itt élő muszlimok száma 2030-ra 120 százalékkal, míg 2050-re 145 százalékkal lesz magasabb, mint jelenleg. Néhány országtól eltekintve Nyugat-Ázsiát összességében egy erőteljes bevándorlás, míg Közép-Ázsiát egy mérsékelt kivándorlás jellemzi.
A tíz legalacsonyabb termékenységű ország között csak kelet-ázsiai és európai államok vannak. Az európai országok közül Románia érte el a legrosszabb helyezést 1,2 gyerek/nő értékkel. Keleti szomszédunk lélekszáma most 19,6 millió fő, az előrejelzés szerint 13 év múlva 17,4 millió, míg 33 év múlva 13,9 millió fő lesz. A drámai mértékű népességcsökkenés nemcsak az alacsony születésszámból, hanem a magas kivándorlásból is fakad.
Ausztria demográfiai helyzete egész más.
Nyugati szomszédunk termékenységi arányszáma 1,5 gyerek/nő, ennek ellenére a jelenleg 8,8 millió fős népesség 2030-ra 9,4 millióra, majd 2050-re 9,8 millióra nő. A növekedés elsődleges oka a tömeges bevándorlás. Az adatokból az is kiderül, hogy ezer főre viszonyítva tíz gyerek születik, és az érték magába foglalja a bevándorló-hátterű újszülötteket is. Ha Ausztria nem állítja le azonnal a bevándorlást, akkor azzal kell szembenéznie, hogy 50-70 év múlva abszolút többségbe kerülnek a bevándorlók és azok gyermekei. Ebből a szempontból Németország helyzete még rosszabb, ugyanis az újszülöttek arányszáma éppen megegyezik a bevándorlók arányszámával. Tehát a szintén 1,5-ös termékenységi arányszámmal rendelkező Németország úgy kerüli el a népességcsökkenést, hogy közben kinyitja a kaput a tömeges bevándorlás, és azon belül az iszlamizáció előtt.
E két elrettentő példa után vizsgáljuk meg Magyarország demográfiai helyzetét. Először is örüljünk annak, hogy az 1,5 gyerek/nő termékenységi adatunkkal már magunk mögött hagytuk a világ tíz legalacsonyabb termékenységű országát. A 2013-as kiadvány alapján még ebbe a díszes társaságba tartoztunk az 1,3-as értékkel. Hazánkban a termékenységi arányszám 2008 és 2011 között csökkent, majd az 1,25-ös mélyponttól, összhangban az Orbán-kormány családbarát intézkedéseivel, folyamatosan emelkedik.
Ez egyben azt is mutatja, hogy a politika pozitív és negatív módon is képes befolyásolni a gyermekvállalási hajlandóságot. A Bokros-csomag (1995) eredményeképp például a magyar termékenységi mutató az 1,57 gyerek/nő értékről négy év alatt 1,29-re esett. A termékenységi arányszám további zuhanását végül az első Orbán-kormány családpolitikai intézkedései állították meg.
A kormánypártok már felismerték a születésszám és a termékenységi arányszám jelentőségét. A kormányfő több beszédében is hangsúlyozta, hogy „a természetes reprodukció helyreállítása nemzeti ügy, nem egy nemzeti ügy a sok közül, hanem a nemzeti ügy”. Szerinte 2030-ra el kell érni a hosszú távon is stabil népességet biztosító 2,1 gyerek/nő termékenységi arányszámot. Jó lenne, ha a többi párt is elkötelezné magát a népesség reprodukcióját biztosító 2,1-es arányszám mellett! Erre annál is inkább szükség lenne, mert ezt a termékenységi értéket utoljára 1977-ben értük el.
A vizsgált dokumentum előrejelzése szerint az ország jelenlegi lélekszáma 2030-ra 9,7, míg 2050-re 9,5 millióra csökken. Ez a népességcsökkenés még nem drámai mértékű, amellett, hogy a migráció értéke hazánkban nulla százalék, tehát nem fogadunk be bevándorló-százezreket. Ennek ellenére a hosszabb távú előrejelzések azt mutatják, hogy a népességcsökkenés nálunk is fel fog gyorsulni. Eredményes beavatkozás hiányában a lakosság száma 2060-ra 7,9 millióra, 2100-ra pedig 4,5 milliónyi, zömmel idős emberre fog csökkenni.
Európa és benne hazánk jövőjét nemcsak kizárólag a GDP-növekedés, hanem a demográfiai folyamatok is meg fogják határozni. A Nyugat alkonya, pontosabban végzete két markáns formában közeledik: a népességcsökkenésben és az iszlamizációban.
Ugyanakkor Magyarországot tekintve világos, hogy gyermekbarát társadalommal, növekvő születésszámmal, a migráció következetes elutasításával, illetve a legalább 2,1-es termékenységi arányszámmal a demográfiai végzet mindkét formája elkerülhető.
A szerző egyetemi docens