Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója néhány éve a Népszabadságban annak az aggodalmának adott hangot, hogy az elhibázott unortodox gazdaságpolitika csődje a magyar kormányt megállapodásokra fogja kényszeríteni az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és e megállapodás nélkül hazánk el fogja veszíteni a fizetőképességét. Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese három éve, még szabadlábon, de már több száz millió forint birtokában – amiről még ma sem tudjuk, honnét szerezte – arról beszélt az MSZP vezető politikusainak egyik országjárásán, hogy végzetesen kettészakadt Magyarország, és ez az unortodox gazdaságpolitika csődje.
Tukacs István, az MSZP vezető gazdasági szakértője százmilliárdos károkat vizionált az unortodox gazdaságpolitika miatt, miután véleménye szerint ennyit fizettek az adófizetők azért, hogy új adókat lehessen bevezetni és meg lehessen kerülni az EU szabályait és egy új IMF-megállapodást. Tukacs István azt is kijelentette: az IMF-tárgyalásokra egyértelműen a kormány rossz, az ország működőképességét veszélyeztető gazdaságpolitikája miatt van szükség, ami miatt szinte minden elemző gazdasági visszaesést vár Magyarországon. Heim Péter közgazdász két éve annak a véleményének adott hangot, hogy nem érdemes Magyarországon nagymértékben nem konvencionális jegybanki eszközöket alkalmazni, hiszen ezekkel eszközleépítés idején nem is lehet nagy hatást elérni.
A GKI megmondóemberei két évvel ezelőtt úgy vélték, hogy a magyar gazdaság stagnál, melyből Magyarország a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Véleményük szerint tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget. Burány Sándor, az MSZP egyik gazdasági megmondóembere az Amerikai Népszavában a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kijelentette, hogy az orbánista önkényuralom unortodox gazdaságpolitikája a reálbérek csökkenéséhez és gazdasági visszaeséshez vezetett. Róna Péter közgazdász, címzetes egyetemi tanár, a második Gyurcsány-kormány tárgyalóbizottságának tagja a 2008-as, Nemzetközi Valutaalappal, valamint az EU-val való hitelmegállapodásról folytatott tárgyalásokon, három éve az Amerikai Népszavában úgy vélte, a magyar gazdaság talpra állásának egyetlen esélye az unortodox gazdaságpolitika maradéktalan felszámolása.
Chikán Attila akadémikus, egykori gazdasági miniszter szerint az unortodox gazdaságpolitikáról sohasem kaptunk egyértelmű definíciót. Véleménye szerint az utóbbi hat-nyolc évben gazdasági szempontból egyre távolabb kerültünk Nyugat-Európától. Felcsúti Péter a Magyar Narancsban néhány évvel ezelőtt arról értekezett, nem korai kimondani: ez a gazdaságpolitika alkalmatlan arra, hogy elnyerje a gazdaság külföldi és belföldi szereplőinek bizalmát.
Ezek az emberek még sohasem ismerték el, hogy tévedtek, és sohasem fognak gratulálni Varga Mihálynak a kapott elismerésért, mivel ők születésüktől fogva tévedhetetlenek. Egész egyszerűen felsőbbrendű lények, nem olyanok, mint mi vagyunk, és ha máshogy nem megy, hát hazudnak egy jót, csak nehogy kiderüljön, hogy már megint nem volt igazuk.
Csak képzeljék el egy pillanatra, hogy a Népszabadság, a Népszava, avagy az Amerikai Népszava címlapján öles betűkkel szerepel: gratulálunk Vargának a rangos elismerésért, amit többek között azért kapott, mert megmentette az államháztartást, a vállalkozásokat és a lakosságot a tömeges csődtől az árfolyamkitettségük csökkentésével. Ehelyett azonban csak kárognak, mint a varjúk – kár, kár, kár. Igen, nagyon nagy kár, hogy ilyen balliberális megmondóelitünk van, akikben a minimális szikrája sem létezik a nagyvonalúságnak.
Nem elég nekik, hogy egyre több ország figyel Magyarországra és veszi át az általa alkalmazott unortodox módszereket. Nem elég nekik, hogy egyre kevesebben osztják itthon és külföldön is már egyre rosszindulatúbb és haloványabb megnyilvánulásaikat. Nem elég nekik, mivel nem érzékelik, hiszen nincs fülük hozzá, hogy miként halkultak el külföldön a magyar unortodox gazdaságpolitikával szembeni bírálatok.
Ráadásul még azt is meg kellett érniük, hogy egy általuk bálványként istenített szaklap, az Euromoney Emerging Markets kiadványa, a pénzügyi döntéshozók egyik legfontosabb szaklapja az év pénzügyminiszterének választotta Varga Mihályt a kelet-közép-európai régióban. Ahogy a miniszter szerényen megjegyezte, a londoni elemzők ezzel valójában azt a teljesítményt ismerték el, amelyet a magyar gazdaság az elmúlt öt évben elért.
A hatékony adóbeszedést, a gazdaság külső sérülékenységének csökkentését és az államadósság mérséklődését is díjazták a szakemberek Varga Mihály és elődje, kollégái, szakértői, tanácsadói és mindazok munkájában, akik valamilyen módon kivették belőle részüket.
A díj odaítélésénél a devizahitelek forintosítását hangsúlyozta a lap, kiemelve a magyar kormány tökéletes időzítését a jelzálogalapú devizahitelek piaci árfolyamon való forintosításakor, elsősorban a svájci jegybank januári döntésének fényében.
Varga elismerése a magyar gazdaság sikere. 2010-től egy sikeres gazdaságpolitikai fordulat, egy eredményes és fönntartható fiskális politikai fordulat következett be a magyar gazdaságban. Csökkent az ország sérülékenysége. Visszafizettük az IMF–EU-hitelt még a fiskális konszolidáció előtt. Az államháztartás és a lakosság devizahitel-kitettségét sikerült megszüntetni.
A Magyar Nemzeti Bank mintegy kilencmilliárd eurót áldozott a devizatartalékból arra, hogy a devizahiteles családokat kimentsék. Bevezették a közúti árufuvarozási rendszert és az online pénztárgépek is egyre több bevételt hoznak az államháztartásnak. Magyarországot, a magyar gazdaságpolitikát, az összehangolt fiskális és monetáris politikát díjazták az Euromoney szakemberei. És való igaz, hogy a feltörekvő térségben Magyarország jól teljesített. A svájcifrank-alapú hitelprobléma magyar megoldása komoly elismerést hozott.
Kétségtelen, ha Magyarországon 2010-re, a kormányváltásra mind az államháztartásban, a vállalatoknál és a lakosságnál kialakult magas devizahitel-kitettséget nem sikerült volna csökkenteni, akkor 2015 év elején, amikor a svájci jegybank eltörölte az intervenciós sávot, és emiatt még drasztikusabban ugrottak meg az árfolyamok, az a magyar gazdaság, az államháztartás, a vállalkozások és a lakosság tömeges csődjét okozta volna.
Ezzel szemben már 2011-ben megkezdődtek azok az intézkedések a háztartások esetében a kormányzat részéről, mint az árfolyamgát, az előtörlesztés lehetősége, az eszközkezelő létrehozása, azok a fiskális konszolidációs lépések – egy hosszan tartó, összehangolt csapatmunka eredményeként –, amelyek gyümölcse mára a rangos nemzetközi elismerés formájában is beérett.
(A szerző közgazdász, egyetemi docens)