A 2018. évi költségvetésben a kormány a konvergenciaprogrammal összhangban 4,3 százalékos GDP-növekedést prognosztizált a jövő évre. A 2017-re tervezett gazdasági növekedéshez képest ez 0,2 százalékkal magasabb növekedést jelent. Az európai uniós módszertan szerinti hiány tervezett értéke a GDP 2,4 százaléka; a GDP-arányos államadósság a 2017 utolsó napján várható 71,4 százalékról 69,5 százalékra mérséklődik. Az eladósodottsági szint csökkenése megteremti a lehetőségét több gazdaságfejlesztési és társadalmi cél elérését szolgáló intézkedés megvalósításának.
Mindezt az tette lehetővé, hogy 2016-ban is folytatódott az államadósság szerkezetének javulása, ami jelentősen hozzájárult az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez. A magyar adósságráta 2018-ban immár a hetedik éve csökken majd, míg a legtöbb európai országban továbbra is nő a GDP-arányos szuverén bruttó adósságállomány. A magyar gazdaság kiegyensúlyozottan és fenntarthatóan fejlődik.
A gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban is jóval az uniós átlag felett alakul. A csökkenő pályára állított államadósság, a gazdasági teljesítmény és a fegyelmezett költségvetési politika elismerése, hogy a három legnagyobb hitelminősítő – a pénzpiacok által már jóval korábban elismert és beárazott gazdasági eredményeket követve – 2016-ban ismét befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot.
Míg Portugáliának és Horvátországnak 2016-ban sikerült először kikerülnie az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, addig Magyarország ezt az előírást 2018-ban már éppen ötödik éve fogja teljesíteni. Franciaországnak és Spanyolországnak ez a válság kitörése óta mindeddig egyik évben sem sikerült.
Az elkövetkező években a költségvetési politikának kell egyre nagyobb szerepet vállalnia a gazdaságélénkítésből, miközben hosszú távon a versenyképességi reformok révén érhető el a növekedési lehetőségek javulása. A gazdaságélénkítési szándék már a 2017-es költségvetésben is megjelent, amely fiskális oldalról akár fél százalékot meghaladó mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Emiatt a korábbiaknál jobban felértékelődik a költségvetési kiszámíthatóság kérdése.
Az Állami Számvevőszék a 2018. évi költségvetés bevételi előirányzatait teljes mértékben, 100 százalékban megalapozottnak minősítette, amire korábban még sohasem volt példa. A 2015-ös adóbevételeket például csak 50 százalékban tekintette alátámasztottnak a számvevőszék. A bevételek tervezésének javulása alapvetően két dolognak köszönhető. Egyrészt az elmúlt években stabilizálódott az adórendszer, nem kerültek új adók bevezetésre, másrészt a gazdaság kifehérítése érdekében bevezetett új adóbeszedési eljárások, az elektronikus pénztárgépek rendszere és az elektronikus közúti árufogalom-ellenőrző rendszer (ekáer) meghozták a kívánt eredményeket.
Idén májusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága is elismerően írt a magyar adóigazgatás reformja kapcsán elért eredményekről, a magyar gazdaság további kifehéredéséről és az adóbeszedés mértékének jelentős javulásáról. Az adócsökkentéseken keresztül jelentkező 2017. és 2018. évi fiskális impulzusok hosszú távon is kedvezően hathatnak a magyar gazdasági növekedésre a beruházások és a foglalkoztatás ösztönzése által.
A magyar gazdaság belső növekedési motorjai stabilak. A beruházások erőteljesebb növekedése várható, amelyhez mindhárom szektor – a vállalatok, az államháztartás és a háztartások – hozzá fog járulni. A korábban bejelentett, megvalósuló beruházások (Mercedes, Samsung, Bosch, Becton Dickinson, Audi, Thyssenkrupp, Samvardhana Motherson, Lego, Hell, BorgWarner, Nestlé, Dana, Richter stb.) tovább fogják erősíteni e vállalatok exporttevékenységét.
A kormányzati beruházások közül kiemelkedik a Modern városok program, amelynek célja a vidéki nagyvárosok modernizálása, versenyképességük, kulturális vonzerejük növelése, az életminőség javítása. A Liget Budapest projekt a Városliget megújítására és fejlesztésére irányul. A Paks II projekt a paksi atomerőmű bővítési programja. A háztartások beruházásai közül a lakáspiacon elindult javuló tendenciák további erősödése a legvalószínűbb az elkövetkező években.
2017 első negyedévében 3,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, amellyel az ország az Európai Unió élvonalába tartozik. Növekedésünk az ötödik legnagyobb, csak néhány régióbeli ország tudott minket megelőzni. Görögország az uniós válságkezelés eredménytelenségének tökéletes bizonyítéka, ő áll a növekedési rangsor másik végén, ahol egy év alatt fél százalékkal zsugorodott a gazdaság.
De egyáltalán nem remekelnek az EU legnagyobb gazdaságai sem, Franciaország és Olaszország 0,8 százalékos, egy százalék alatti növekedési ütemmel számol, illetve a német és a belga GDP is csak az EU átlaga alatt tud növekedni immár évek óta. Mindez sokat elárul az EU jelenlegi vezetőiről. Vajon azoktól, akik saját portájukon sem képesek jól teljesíteni, milyen teljesítményt remélünk mint az EU vezetőitől? Valóban még több döntést kellene rájuk bíznunk, még inkább kezükbe kellene adnunk a kormányrudat? Hiszen ha még a saját országaik szekerét sem tudják megfelelően húzni, a többiekét csak megakasztanák.
Az Európai Bizottság rossz döntései és a gazdasági válságkezelés kudarca Görögországban, a migráció félrekezelése vagy a brexit különben sem erősítik az unió működésének eredményességébe vetett hitünket. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy az Európai Bizottság csupán csak egy szűk elitet szolgál ki, és állampolgárai sorsa, biztonsága, jóléte egyáltalán nem érdekli. Az Európai Unió biztosainak és intézményeinek döntéseit folyamatosan lobbicsoportok manipulálják, és ezért egyre távolabb kerülnek a polgárok igényeitől.
Míg a kormányzati költségvetés-tervezés egyre megbízhatóbb és kiszámíthatóbb, addig úgy tűnik, a „független” gazdasági prognózist készítő cégek előrejelzései egyre megbízhatatlanabbak. Korábban – különösen 2010 előtt – folyamatosan az volt a hír a sajtóban, hogy a költségvetési deficit mértéke már megint mennyivel haladta meg a tervezettet.
Most pedig az, hogy melyik, magát függetlennek mondó intézetnek kellett éppen módosítania az előrejelzését – felfelé. A Kopint-Tárki 2017 áprilisában már 3,7 százalékra becsülte a magyar növekedés éves ütemét. Ezzel szemben a bukott MSZP–SZDSZ-kormányokhoz ezer szállal kötődő (lásd Akar László, Vértes András stb.) GKI Gazdaságkutató 2016 szeptemberében még csupán 2,7 százalékot mondott, decemberre már 3 százalékra korrigált, 2017 márciusában újból csak felfelé, 3,2 százalékra módosított. Majd idén májusban már 3,5 százalékra emelte kényszerűen a 2017. évi növekedésre vonatkozó előrejelzését.
De hol van még az év vége, és hol vannak még a választások?
A szerző közgazdász, egyetemi docens
