A PM állítja, „költségvetési forradalmat” hozó elképzelésükkel radikálisan nőnének a kis és a közepes szintű fizetések, az alulfizetett szakmákban havonta 31 ezer forinttal emelkedhetne a nettó bér. A gyerekek után 25 ezret, a felnőtteknek pedig legalább 50 ezer forintot garantálnának. Milyen szép, mert, ugye, adni jó! Aki nem szeretne jobban élni, vagy nem szeretné, hogy honfitársai kiegyensúlyozott és boldog országban, anyagilag megbecsülten éljenek, az hülye vagy lelketlen. De a realitásokat célszerű figyelembe venni, így az ellenzéki párt e javaslata nem más, mint politikai népszerűség-hajhászás. Ez ugyanis 2202 milliárd forintba kerülne. Persze azt ígérik, az államháztartás hiánya egy fillérrel sem hízna, mert csak átcsoportosításról lenne szó.
A parlamentben csupán egy fővel képviselt pártocska a leendő szavazókhoz dörgölőzésben most sem maradt egyedül. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt mondta: az alapjövedelem, amelyet mindenki rászorultságtól és munkavégzéstől függetlenül rendszeresen, alanyi jogon kapna, nagy volumenű újraelosztást jelentene. Így az nem cél, hanem eszköz egy jobb társadalom eléréséhez. Úgy vélte, ezzel a munka becsületét nemcsak pénzügyileg becsülné meg a közösség, hanem elismerné, hogy az értékteremtő ember a közösség hasznára válik. Szerinte a közmunka ellenben nem megoldás, az nem értékteremtés, nem lehet végcél. Állításával szemben tény, hogy a közmunka jót tesz a társadalom egészének. Azok, akik korábban nem tudták, mit jelent a kötelesség, mit jelent rendszeresen munkába járni, ma kénytelenek dolgozni, értéket teremteni. Legyen szó parkrendezésről, virágültetésről, településtakarításról, könyvtári munkáról vagy bármi másról, ami a közösség hasznára válik. Ezzel példát mutatnak gyermekeiknek is, ezáltal néhány év múlva nem segélyosztásra váró, életunt emberekkel lesz tele az ország, hanem saját és családjuk, valamint környezetük felemelkedésén dolgozókkal, akik egyre nagyobb eséllyel tudnak átigazolni a versenyszférába.
Érdekes, az alapjövedelem ötletének bedobása kapcsán most nem hallani azokat, akik a PM-es 31 ezer forint plusz, avagy az ötvenezer kapcsán aggódnának, mondván, ennyiből nem lehet megélni. Emlékezzünk csak, hogy kiforgatták korábban Matolcsy György szavait, s állították őt pellengérre! Az akkor gazdasági miniszteri posztot betöltő szakember ugyanis azt mondta, meg lehet élni havi nettó 47 ezer forintból. Ezt azokra az ellenzéki bírálatokra válaszolta, amelyek szerint tűrhetetlen, hogy a közfoglalkoztatottak a minimálbérnél jóval kevesebbet kereshetnek. Matolcsy azonban ezt annak fényében mondta, hogy ha valaki korábban a 28 500 forint bérpótló juttatásból meg tudott élni, annak jól jön ez a magasabb összeg. Így jutott e gondolat a Kövér László-i „köteles beszéd” sorsára, vagyis kiforgatott hazugság lett.
De térjünk vissza a PM-es agymenéshez. Egy fideszes költségvetési módosítón is próbáltak fogást találni, s azt harsogták: a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke, Font Sándor indítványa alapján egyértelmű, azért emelné a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) költségvetését, mert a Fidesz 26 százalékos minimálbér-emelésre készül. (A HNT-ben a legtöbb munkavállaló bérét a minimálbérhez kötötték.) A PM azt gyanítja, Font Sándor olyan blőd hibát követett el, hogy ezt „elkotyogta”. Bravó! A HNT-s bérrendezési javaslatból levezetni egy általános, országos szintű minimálbér-emelést, nem kis teljesítmény!
Hasonlóan komoly gondolatokat fogalmazott meg a törpepárt a családok nemzetközi napja kapcsán május közepén. Azt állították, Magyarországon jelenleg családok tízezrei élnek olyan lakásokban, amelyekben nincs vécé és fürdőszoba, félmillióan olyan otthonban, amelyik ázik és penészes. Már látom is, amint a segédápolónak szegődött Szabó Tímea PM-társelnök szakmát vált, és salétromot öl, maltert kever, csempét ragaszt, fest és mázol. De a pártnak ennél is van jobb gyógyszere a beázás és a penész ellen: az alapjövedelem bevezetése. Aki viszont tudja, mennyibe került egy négyzetméternyi lakás, illetve milyen költségei vannak egy otthon felújításának, az javaslatuk hallatán inkább orvosért kiált. A szegénység és alulfizetettség kapcsán az ellenzék részéről légből kapott ígéretekből és kritikából nincs hiány. De a számok nem hazudnak: a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, ma 111 ezer. Az idei év első két hónapjában a minimálbérnél 6,7, a garantált bérminimumnál 6,8 százalékos reálbér-emelkedés történt, amire a legalacsonyabb béreknél majd másfél évtizede nem volt példa. Úgyhogy nem alapjövedelem kell, hanem minél több jól fizető munkahelyre van szükség, s ezekben igen kedvező elmozdulás tapasztalható.
Az alapjövedelemről június 5-én lesz népszavazás. Meglepődtek? Nem kell! Ugyanis nem nálunk, hanem abban az országban, ahol régóta béke honol és hegyekben áll a pénz. Ahol 1847-ben volt az utolsó fegyveres konfliktus, a Sonderbund-felkelés, s ahol a külföldiek (is) politikai és vallási hovatartozás, bőrszínre való tekintet nélkül szeretik a trezorok mélyén tartani legálisan vagy illegálisan szerzett pénzüket, vagyonukat: a dúsgazdag Svájcban. A tervezet szerint a felnőttek fejenként havi 2500 frankot (712 ezer forint), a gyerekek 625 frankot (178 ezer forint) kapnának az államtól. És most jön a lényeg: cserébe megszűnne a nyugdíj, a szociális és a munkanélküliségi segély. Nem mellesleg az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület is amellett foglalt állást korábban, hogy az alapjövedelem minden polgárnak járna, viszont kiváltaná az összes olyan szociális juttatást, amit jelenleg a munka megadóztatásából finanszíroznak.
Csak nem a helvét példát adaptálná a PM?
