Románia eddig külső szemlélőként figyelte a migránsválság fejleményeit. Az embercsempészek által kijelölt útvonalak elkerülték az országot, a romániai lakosság csak a híradókból és az Olaszországban, Görögországban, Németországban munkát vállaló rokonoktól, barátoktól értesült az Európa nagy részét sújtó krízisről. A bukaresti politika szereplői nem tematizálták a kérdést, a sajtó is csak a felszínt karcolgatva írt a menekültkérdésről. Ez az ideális helyzet most változóban van.
Az idei év első hat hónapjában a román határrendészek közel két és fél ezer határsértőt tartóztattak fel az ország határainál. Összehasonlításképpen a tavalyi év azonos időszakában ez a szám alig haladta meg az ötszázat. A határsértők leggyakrabban a zöldhatáron vagy járművekben elbújva kísérlik meg az átszökést, sokan pedig hamis úti okmányokkal próbálkoznak. A legtöbb illegális bevándorló Irakból, Szíriából, Pakisztánból, Afganisztánból és Iránból érkezik.
Többségük Szerbiából Romániába, onnan pedig Magyarországra, a schengeni övezetbe próbál menni. Az ország délnyugati határvidékének védelmét a romániai hatóságok már megerősítették, éjjel-nappal hőérzékelő kamerákkal figyelik a határt, csendőri, rendőri alakulatokat is bevontak a folyamatos járőrözésbe. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy néhány nappal ezelőtt a román határrendészek fegyvert használtak egy illegális bevándorlókat szállító jármű megállítására, az incidensben két migráns és egy rendőr megsebesült.
Némileg meglepő módon az utóbbi időben több nagyobb migránscsoport a Fekete-tenger felől közelítette meg Romániát. Ez azt jelzi, hogy akár egy másik lehetséges irány is körvonalazódhat a bevándorlókat vezérlők körében. Szakértők szerint a fekete-tengeri útvonal a változékony időjárás, a hideg víz, valamint a krími válság miatt megerősített katonai felügyelet miatt nehéz és veszélyes ugyan, de ez nem zárja ki a használatát. Legutóbb vasárnap reggel fogott el egy migránsokat szállító halászhajót a román parti őrség, nyolcvanhét bevándorlóval a fedélzeten.
A bukaresti politika a helyzet lassú súlyosbodása ellenére egyelőre óvatos a migránsválsággal kapcsolatban. Teodor Melescanu román külügyminiszter nemrég megerősítette, hogy Románia nem támogatja a migránsokra vonatkozó kötelező európai uniós kvótarendszer bevezetését. A külügyi tárca vezetője ugyanakkor azt is közölte, Bukarest nemrég felajánlotta Brüsszelnek csaknem kétezer menekült befogadását. Az érintetteket Görögországból és Olaszországból telepítenék át.
A Gandul hírportál a román bevándorlási hivataltól úgy értesült, hogy eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket. Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott. Az állásfoglalást azzal árnyalta, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. Mindeközben a román hatóságok nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását, ennek alapján érkezett a fentebb említett hétszáztíz menedékkérő.
A migránskérdés kommunikálását illetően Bukarestben nincs lényegi különbség a jobboldali ellenzék vezéralakjának számító Klaus Johannis államfő és a szociáldemokrata kormány között. Az óvatoskodó politika mindkét oldalra jellemző, Románia egyszerre próbál szolidárisnak mutatkozni a menekültválság sújtotta országokkal, de el akarja kerülni, hogy a lakosság soraiban jelentkező esetleges erősödő ellenérzések megjelenésekor ne tudjon önállóan cselekedni valamiféle brüsszeli kötelezettség miatt.
Ha korábban a román politikusok elítélték, bírálták például a magyar–szerb határszakaszon védelmi céllal épített magyar kerítést, mára ez az elutasító hozzáállás alapvetően megváltozott. A határok védelme, a biztonság garantálása Bukarestnek is politikai prioritást jelent. Hatékony magyar–román együttműködés van a határrendészeti hatóságok között, s Románia megerősítette a román–szerb határszakasz védelmét.
A parlamenti pártok közül egyelőre egyik sem tartotta fontosnak a migránsellenes retorika alkalmazását, de ez a helyzet pillanatok alatt változhat. Tavaly decemberben, miután a Szociáldemokrata Párt megnyerte a parlamenti választásokat, a török származású, muszlim Sevil Shhaideh miniszterelnök-jelölt azért sem kerülhetett a kabinet élére, mert országos össztűz alá került, miután kiderült, hogy férje szíriai, s ráadásul Bassár el-Aszad elnök híve. Klaus Johannis államfő ugyan hivatalos indok nélkül utasította el a jelöltet, de mindenkinek világos volt az igazi ok.
A közösségi oldalakat ellepő kommentek azt jelzik, lenne igény a bevándorlást bíráló politikai üzenetekre. Románul is értő magyarként érdekes beleolvasni azokba a bejegyzésekbe, amelyek a migrációval kapcsolatos híreket, írásokat követik. Ha például a bukaresti média beszámol arról, hogy Orbán Viktor szembemegy Brüsszellel az illegális bevándorlás ügyében, a román olvasók zavarba ejtő dicshimnuszokban fogalmazzák meg egyetértésüket a magyar miniszterelnökkel és Magyarországgal. Egy tavalyi felmérés szerint a romániai felnőtt lakosság csaknem nyolcvanöt százaléka nem ért egyet azzal, hogy hazájuk menekülteket, bevándorlókat fogadjon be.
A Nézőpont Intézet nemrég a betelepítési kvótáról, az illegális bevándorlók befogadásáról készített közvélemény-kutatást tíz közép-európai országban, köztük Romániában. Eszerint a megkérdezett román állampolgárok nyolcvankét százaléka kvótaellenes. A felmérés arra is kitért, hogy milyen a támogatottsága a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos politikájának. Az eredmények igazolják a romániai közösségi oldalakon tapasztalt szimpátiát.
A térség országai közül Romániában értenek egyet a legtöbben az Orbán Viktor vezette kabinettel, a válaszadók hatvannégy százaléka szerint a migránsválság kezelését illetően jó irányba mennek a dolgok Magyarországon.