A baloldal mindig csalhatatlan ösztönnel és magabiztossággal találja el szarva közt a tőgyét társadalomédesgetési ügyekben, és a jelek szerint most sincs ez másként. Felmerül az erős gyanú: átvitt értelemben kollektív szeppukut akarnak elkövetni a budapesti olimpia megcsáklyázásának kolosszális ötletével, s erről semmilyen módon nem hagyják magukat lebeszélni. Feltehetően úgy gondolják: elég volt szervezeteik fokozatos megutáltatásából, s gyorsabban, egyszer és mindenkorra fel akarják számolni magukat, hogy nagyítóval kelljen keresni őket a pártpalettán, a közvélemény-kutatási statisztikákban.
Aki ugyanis ma Magyarországon a hazai rendezésű olimpia ellen kampányol, gyűjt aláírásokat, az minimum elveszítette a józan eszét – már ha volt neki ilyenje egyáltalán, s kóros szuicid hajlamok ejtették rabul. Különböző közvélemény-kutatások szerint a magyar emberek jelentős többsége szeretné, hogy hazánk rendezze a 2024-es ötkarikás játékokat. Vajon milyen úton-módon próbálják elérni a lakosság véleményének száznyolcvan fokos hátraarcát? Milyen hitelük lehet, ha eddig papíron az MSZP és a PM is támogatta az olimpiarendezést?
Az ellenzék helyzetét súlyosbítja, nem pedig menti, hogy nem is ők kezdeményezték névleg és színleg az olimpia elleni aláírás-vadászatot, hanem egy Momentum Mozgalom fantázianéven útjára bocsátott liberóbalos árnyékszervezetük. Hisz azt vethetik a szemükre az emberek: legalább vállalhatták volna őszintén a szándékaikat, ám ők még erre is képtelenek. Inkább egy stróman szervezetecskét kreáltak, hadd vigye el a balhét, ha balul és nem a baloldalnak kedvezően sülnének el a dolgok.
Vagy lehet, hogy még a választásokon is valaki más képében, jelmezében akarnak részt venni sumák módon? Az utóbbi idők egyetértési, közös fellépési, összemelegedési eseménysorát figyelve netán egy jobb, helyesebben jobbikos versenyzővel próbálkoznának miniszterelnök-jelölt gyanánt? Nem lenne meglepő, tekintve, hogy gyanúsan kézzel-lábbal utasítják el a jobbikos ellenzéki fegyverbarátságot. Mint tudjuk: ha az utódpártiak valamit felháborodottan tagadnak, annak rendszerint lehet valami alapja. Náluk mindig az ellenkezője igazolódik be utólag, mint amit állítanak. Csak ízelítőül: letagadták volna a bevándorlás tényét, majd a brüsszeli kötelező betelepítéséi kvóta tervét is.
Közben pedig a szintén nagy véleményváltoztató Jobbik hallgat, újra hallgat – most olimpiaügyben. Ami szintén gyanakvásra okot adó fejlemény. Ilyenkor az szokott következni az áljobboldali SZDSZ-nél, hogy egy kis idő múltán ugyanazt mondják – tudják, merik, teszik… –, mint a balliberális stáb Gyurcsány Ferenc DK-vezető uralta nagy része. Ezt valószínűsíti, hogy a műnemzeti formáció internetes felületein, más portáljain már most is negatív színben tüntetik fel a lehetséges magyarországi olimpiát, a Momentum nevű olimpiatorpedózásra gründolt legújabb Soros-szörnyszülött pedig koránt sincs kedvezőtlen megvilágításba helyezve. Előbbit híven tükrözik az olyan közönségkóstolgató címek, mint „Százezer magyar embert tehet tönkre egy budapesti olimpia?”, vagy „Sunyiban már el is költöttek 16 milliárdot a budapesti olimpiára”. Érik tehát a jobbikos gyümölcs, Vona Gábor vezérék olimpiaellenes nyílt színvallása.
Mint ahogy az MSZP jelenlegi elnökének, Gyurcsány Ferenc hű emberének egyébként is kapóra jön minden alkalom, amivel gyengítheti pártját. Ne feledjük: Molnár Gyula egyszer már felvetette, hogy az MSZP megszűnhet. A magyar olimpia rendezésének megfúrási szándéka pedig olyan casus belli lehet a választópolgárok szemében, ami garantáltan padlóztatni fogja a szocialista maradványpártot. Ezzel megvalósulhat az álomprojekt: a miniatürizált MSZP belehull ismét a 2006-os nemzetverető ölébe. Vagyis formabontó módon a kis hal eheti meg a nagy halat.
Látható: az olimpia elleni esztelen hadjárat eszköz arra, hogy az egész ellenzéket gyurcsányosítani lehessen, a Mariana-árok mélységébe taszítva a népszerűségét, hódoltatva a bukott MSZP–SZDSZ-es kormányfőnek. Ehhez pedig kiváló eszköz a fantomszerű (párt)csíra Momentum Mozgalom, amely egy percig sem tudja civil egyesület látszatát kelteni senki előtt. Hiába vannak nagy étvágyú politikai ambícióik, már nevükben is deklarálják, hogy csak momentumaik lehetnek a honi közéletben. A mozgalom elnevezéssel pedig balos, munkásmozgalmi ízű asszociációkat keltenek. És radikáljobbosokat. Emlékeztetőül: a Jobbik teljes nevében szintén mozgalom névre hallgat.
Ráadásul már a startnál lebuktak, hogy leszerepelt volt szocialista politikusok állnak a Momentum mögött. Az már csak marcipándísz a tortán, hogy megjósolhatóan össze fogják keverni a népek a MoMo rövidítést Bokros Lajos egykori megszorítási főinkvizítor hasonlóan fajsúlyos gittegyletével, a MoMával. Egyszóval egyre vérszegényebb csodafegyvereket talál az érdeklődés hiányában kimúlt Milla helyébe a baloldali blokk. Rossz lóra tesznek azonban a MoMóval, hiába igyekeznek turbózni az indulását. Túl gebe ez a ló V2 rakétának.
